A sokarcú zöldhályog: különböző etnikumok – különböző típusú glaukómák

A sokarcú zöldhályog: különböző etnikumok – különböző típusú glaukómák

Professzor Dr. Holló Gábor Módosítva: 2024.11.08 07:41

A zöldhályogról (glaukómáról) már számos alkalommal beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A jelen alkalommal egy kifejezetten érdekességnek számító kérdéskörrel foglalkozunk a zöldhályog jelentette problémán belül: az etnikum és a zöldhályog klinikai fajtája, megjelenése közötti összefüggéssel.

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Holló Gábor

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mit jelent az etnikum?

Az egész világon elterjedt emberi faj számos nagyobb földrajzi egységbe sorolható típusból áll, melyek a földrajzi elszigeteltség miatt külön-külön alakultak. Természetesen az etnikai hovatartozás nem jelent sem értékbeli, sem biológiai szempontból vett értéket vagy hátrányt. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a fő etnikumokhoz részben eltérő betegségek, illetve azonos betegségek eltérő típusainak fokozott gyakorisága tartozik. Így van ez a glaukómában is. A glaukóma a látóideg egy speciális betegsége, melyben a látóidegben futó idegrostok vissza nem fordítható, azaz végleges, egyre fokozódó, bizonyos mintázatnak megfelelő pusztulása okozza a látás megromlását, a látótér elvesztését, súlyos esetben pedig a vakságot. Ez a betegség, mely tulajdonképpen egy neurodegeneratív betegség (hasonlóan az Alzheimer-kórhoz, az ALS-hez és a Parkinson-betegséghez), korán megkezdett és minőségében megfelelő kezeléssel nagyon jól uralható. Ilyenkor a látás az esetek legnagyobb részében hosszú távon további jelentős veszteség nélkül fenntartható az élet során. Az eltérő glaukóma típusok azonban eltérő megközelítést igényelnek.

Glaukóma az afrikai eredetű népességben

Fekete-Afrikában a glaukóma különösen gyakori, melynek nyitott csarnokzugú formája okoz tömeges látásromlást és vakságot. Mivel az afrikai kontinens hagyományosan viszonylag szegény, a legtöbb adat az Amerikai Egyesült Államokban élő fekete népességből származik. A feketéken jellemző nyitott csarnokzugú glaukóma legtöbbször jelentős szemnyomás-emelkedéssel jár, fájdalmatlan, és az idegsejtek, idegrostok pusztulása különösen gyors ütemű. Ebben a népességben a látóideg szemgolyóba való belépésének helyén, azaz a  látóidegfőben a kötőszövet különösen gyenge az alsó és felső területeken. Emiatt a károsodás, amely nyitott csarnokzugú glaukómákban mindig ezen területeken kezdődik, nagyon hamar súlyossá válik, és a többi szektor is hamar bevonódik. Az ő esetükben korai, nagyon jelentős szemnyomáscsökkentésre van szükség. Ez lézerkezelés vagy műtétek nélkül sokszor nem is biztosítható. Fontos megjegyezni, hogy a fekete-afrikai nyitott csarnokzugú zöldhályog nem azonos a mi népességünkben is nagyon gyakori formával, bár vannak köztük hasonlóságok is.

Zárt csarnokzugú glaukóma az ázsiai népességben

A zárt csarnokzugú glaukóma, melyről korábban számos alkalommal beszélgettünk a csarnokvíz áramlásának mechanikai megakadályozottságán alapul. A csarnokvizet a sugártest termeli, ami a szivárványhártya mögötti területen, azaz a hátsó szemcsarnokban helyezkedik el. Az így keletkező csarnokvíz a pupilla területén keresztül jut el az általunk egymáson is látott, úgynevezett elülső szemcsarnokba, ami az átlátszó szaruhártya és a szivárványhártya (írisz) közötti területet jelenti. A csarnokvíz a szemet az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya találkozásának belső határán lévő kivezető rendszerben, azaz a csarnokzugi kivezető rendszeren keresztül hagyja el. A zárt csarnokzugú glaukóma legtöbbször azon alapul, hogy a szemlencse és a szemgolyó mérete egymásnak nem megfelelő. Különösen gyakori ez olyan kisebb szemeken, melyek távolra az éleslátáshoz plusz dioptriás szemüveget igényelnek. Az ő esetükben gyermekkorban gyakori a pluszos szemüveg viseltetése, illetve az egyik szem takarása a kancsalság és tompalátás kialakulásának megelőzése érdekében. Felnőttkorban a rövid szemgolyó már nem kancsalságot vagy tompalátást okoz, hanem a pupilla területében történő áramlási elzáródás lehetőségét teremti meg. Ez akkor következik be, amikor a szemlencse életkorhoz tartozó térfogatnövekedése (ez 40 éves kor körül indul be) miatt a pupilla területében a hátsó szemcsarnokban megtermelt csarnokvíz nem tudja teljes egészében elhagyni a hátsó csarnokot. A csarnokvíz egy része ilyenkor összetorlódik, hiszen a nagy szemlencse a szűk viszonyok miatt dugót képez a pupilla területében. Ennek következtében a felhalmozódó csarnokvíz a szivárványhártyát egyre inkább előrenyomja, és az a csarnokzugban elzárja a folyadékkivezető utat. Így a szemem a szemnyomás hirtelen megemelkedik. A zárt csarnokzugú glaukóma klinikailag megjelenhet rendkívül súlyos és nagyon hirtelen szemnyomás-emelkedés formájában (akut glaukómás roham), vagy tünetszegény, szinte észrevehetetlen formában is, mely a világon a glaukómás vakság leggyakoribb oka. Nos, az ázsiai népességre a kicsi szem jellemző. Típusos ez a közép-ázsiaiakra, korábban típusos volt a délkelet-ázsiaiakra és az ázsiai eredetű észak-amerikai inuitokra is. A délkelet-ázsiai országokban azonban a számítógép-, mobiltelefon- és monitorhasználat, valamint a szabad térben töltött idő szinte nullára csökkenése miatt ma már inkább a szemgolyó megnyúlása jellemző, azaz a rövidlátás vált problémává. Ugyanakkor ott is előfordulhat, és elő is fordul a zárt csarnokzugú glaukóma. Fontos érteni, hogy a magyar népesség, valószínűleg történelmünk sajátosságai miatt, számos ázsiai gént hordoz. Emiatt nálunk a csarnokzug-elzáródás és a zárt csarnokzugú glaukóma nálunk is gyakori.

Normális nyomású glaukóma Japánban

Az úgynevezett normális glaukóma esetén a szemnyomás egyáltalán nem emelkedik meg a szokásos normális értékhez képest. Ebben a nyitott csarnokzugú glaukóma formában a látóideg károsodását a látóideg keringésének elégtelensége, kóros szabályozása okozza, így nem szükséges hozzá a szemnyomás emelkedése. A Japánra nagyon jellemző, normális nyomású glaukóma közeli rokonságába tartozó, szemnyomás-emelkedés nélküli glaukóma formák a mi népességünkben is előfordulnak, ám nem gyakoriak. Japánban viszont ezek a formák adják a nyitott csarnokzugú glaukómák legnagyobb részét. Esetükben a szemnyomás csökkentése alapvető fontosságú, ám nagyon nehéz hatékonyan csökkenteni azt a szemnyomást, ami kezelés nélkül is 10-13 Hgmm. A Japánra jellemző alacsony vagy normális szemnyomású nyitott csarnokzugú glaukóma tehát az egyik legnehezebben kezelhető glaukóma forma.

Zöldhályog típusok Magyarországon

A fentiekből látható, hogy a számos etnikumhoz kötött glaukóma típus eltérő tulajdonságokkal bír, emiatt részben eltérő kezelési stratégiát igényel. Ezekkel a jelen beszélgetésben nem foglalkozunk. Azzal azonban igen, hogy a mi népességünkben főként az emelkedett szemnyomású nyitott csarnokzugú glaukóma van jelen, mely általában az afrikai típusnál kevésbé gyorsan romlik. Erről a formáról és kezeléséről korábbi beszélgetéseinkben számos alkalommal ejtettünk szót.Azonban szintén meglehetősen gyakori, és családon belül szintén erősen halmozódik a csarnokzug elzáródása és a zárt csarnokzugú glaukóma is. Ez utóbbi ismerete azért fontos, mert a problémák megelőzhetőek időben elvégzett, az élet során ismétlést nem igénylő, egyszeri lézerkezeléssel, melyről szintén részletesen beszéltünk a korábbiakban. Magyarországon is előfordul a normális nyomású glaukóma, elsősorban viszonylag karcsú, alacsony vérnyomású nőkön. Ennek a betegségnek az európai formája ugyanis bizonyos, a vérnyomáshoz is kapcsolódó genetikai változaton alapul, és mind a vérnyomás, mind a szemnyomás alacsony az ilyen esetekben. Ezeket az eseteket jellemzően későn észlelik, hiszen a szemnyomás, melyet sajnálatos módon még mindig fő diagnosztikai módszerként használnak hazánkban, nem emelkedett.

Összességében azt látjuk, hogy a hazai népességben az elsődleges zöldhályog típusok mindegyike előfordul. Ezért széles körű ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a népesség egészét még a súlyos látáskárosodás kialakulása előtt korrekten diagnosztizálni és megfelelő módon kezelésbe venni lehessen.

A fentiek alapján – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája –, a glaukóma ellátása egyáltalán nem rutinszerű és egyszerű feladat. Lehet néhány évig „büntetlenül” rosszul kezelni a glaukómát a beteg megnyugvása mellett, aki azt gondolja, hogy kezelést kap, tehát minden rendben van. A károsodások azonban egyre inkább előre haladnak, és amikor elérik a látótér központi részét, melyet az éleslátásra is használunk, kétségbeesetten tapasztalja a beteg, hogy a stabilnak gondolt állapota rohamosan romlik. Valójában azonban ilyenkor sem történik más, mint korábban, csupán a látótér és az idegsejtek elfogytak, mert a megfelelő kezelés nem történt meg időben. Aki tehát szeretné egészségét megóvni, annak javasolható, hogy glaukóma esetén, illetve a közeli vérrokonok látásromlást okozó zöldhályogának ismeretében, bármiféle kétség esetén forduljon specialistához.

Téma szakértői

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor úr!
Mindkét szemen műtött glaucoma ill. Szürkehályog.
Szeretném megkérdezni hogy milyen kilátásaim lehetnek a következő diagnózis alapján:
Iridectómia területén kéregmaradék-pupilláris szélen sok pigment.Minimálisan reagáló jobb pupilla tágabb---vizszintesen ovális,felül Úristen sorvadás.Jobb old.halványabb- bal old. közel jó színű papilla,norm.erek,ép retina .
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Boros Judit

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Boros Judit!

Köszönöm megkeresését.
A leírás egy állapot (status) leírás, ami semmilyen információt nem ad a jövőre nézve. Tehát nem tudok levele alapján kérdésére válaszolni. Viszont ha kívánja, örömmel megvizsgálom, és akkor a prognózist megbeszélhetjük. A részleteket és az időpont foglalást recepciós asszisztensnő kollégáim az Ön megkeresésére készséggel menedzselik.

Üdvözlettel,

Prof. Dr. Holló Gábor

Hírek

Rövidlátás és kóros (patológiás) rövidlátás

Professzor Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával számos alkalommal beszélgettünk a szem fénytörési hibáiról, valamint a szem fénytörési hibáit okozó szemészeti elváltozások gyakorlati és klinikai következményeiről. A ...

A sokarcú zöldhályog: különböző etnikumok – különböző típusú glaukómák

A zöldhályogról (glaukómáról) már számos alkalommal beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A jelen alkalommal egy kifejezetten érdekességnek számító kérdéskörrel foglalkozunk a zöldhályog ...

A ködös látás

Prof. Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistával folytatott korábbi beszélgetéseink során számos alkalommal ejtettünk szót különböző szemészeti betegségekről, ezek tüneteiről, okairól és kezeléséről. A jelen alkalommal egy, a betegek által ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK