A sokarcú zöldhályog: különböző etnikumok – különböző típusú glaukómák

A sokarcú zöldhályog: különböző etnikumok – különböző típusú glaukómák

Professzor Dr. Holló Gábor Módosítva: 2024.11.08 07:41

A zöldhályogról (glaukómáról) már számos alkalommal beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A jelen alkalommal egy kifejezetten érdekességnek számító kérdéskörrel foglalkozunk a zöldhályog jelentette problémán belül: az etnikum és a zöldhályog klinikai fajtája, megjelenése közötti összefüggéssel.

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Holló Gábor

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mit jelent az etnikum?

Az egész világon elterjedt emberi faj számos nagyobb földrajzi egységbe sorolható típusból áll, melyek a földrajzi elszigeteltség miatt külön-külön alakultak. Természetesen az etnikai hovatartozás nem jelent sem értékbeli, sem biológiai szempontból vett értéket vagy hátrányt. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a fő etnikumokhoz részben eltérő betegségek, illetve azonos betegségek eltérő típusainak fokozott gyakorisága tartozik. Így van ez a glaukómában is. A glaukóma a látóideg egy speciális betegsége, melyben a látóidegben futó idegrostok vissza nem fordítható, azaz végleges, egyre fokozódó, bizonyos mintázatnak megfelelő pusztulása okozza a látás megromlását, a látótér elvesztését, súlyos esetben pedig a vakságot. Ez a betegség, mely tulajdonképpen egy neurodegeneratív betegség (hasonlóan az Alzheimer-kórhoz, az ALS-hez és a Parkinson-betegséghez), korán megkezdett és minőségében megfelelő kezeléssel nagyon jól uralható. Ilyenkor a látás az esetek legnagyobb részében hosszú távon további jelentős veszteség nélkül fenntartható az élet során. Az eltérő glaukóma típusok azonban eltérő megközelítést igényelnek.

Glaukóma az afrikai eredetű népességben

Fekete-Afrikában a glaukóma különösen gyakori, melynek nyitott csarnokzugú formája okoz tömeges látásromlást és vakságot. Mivel az afrikai kontinens hagyományosan viszonylag szegény, a legtöbb adat az Amerikai Egyesült Államokban élő fekete népességből származik. A feketéken jellemző nyitott csarnokzugú glaukóma legtöbbször jelentős szemnyomás-emelkedéssel jár, fájdalmatlan, és az idegsejtek, idegrostok pusztulása különösen gyors ütemű. Ebben a népességben a látóideg szemgolyóba való belépésének helyén, azaz a  látóidegfőben a kötőszövet különösen gyenge az alsó és felső területeken. Emiatt a károsodás, amely nyitott csarnokzugú glaukómákban mindig ezen területeken kezdődik, nagyon hamar súlyossá válik, és a többi szektor is hamar bevonódik. Az ő esetükben korai, nagyon jelentős szemnyomáscsökkentésre van szükség. Ez lézerkezelés vagy műtétek nélkül sokszor nem is biztosítható. Fontos megjegyezni, hogy a fekete-afrikai nyitott csarnokzugú zöldhályog nem azonos a mi népességünkben is nagyon gyakori formával, bár vannak köztük hasonlóságok is.

Zárt csarnokzugú glaukóma az ázsiai népességben

A zárt csarnokzugú glaukóma, melyről korábban számos alkalommal beszélgettünk a csarnokvíz áramlásának mechanikai megakadályozottságán alapul. A csarnokvizet a sugártest termeli, ami a szivárványhártya mögötti területen, azaz a hátsó szemcsarnokban helyezkedik el. Az így keletkező csarnokvíz a pupilla területén keresztül jut el az általunk egymáson is látott, úgynevezett elülső szemcsarnokba, ami az átlátszó szaruhártya és a szivárványhártya (írisz) közötti területet jelenti. A csarnokvíz a szemet az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya találkozásának belső határán lévő kivezető rendszerben, azaz a csarnokzugi kivezető rendszeren keresztül hagyja el. A zárt csarnokzugú glaukóma legtöbbször azon alapul, hogy a szemlencse és a szemgolyó mérete egymásnak nem megfelelő. Különösen gyakori ez olyan kisebb szemeken, melyek távolra az éleslátáshoz plusz dioptriás szemüveget igényelnek. Az ő esetükben gyermekkorban gyakori a pluszos szemüveg viseltetése, illetve az egyik szem takarása a kancsalság és tompalátás kialakulásának megelőzése érdekében. Felnőttkorban a rövid szemgolyó már nem kancsalságot vagy tompalátást okoz, hanem a pupilla területében történő áramlási elzáródás lehetőségét teremti meg. Ez akkor következik be, amikor a szemlencse életkorhoz tartozó térfogatnövekedése (ez 40 éves kor körül indul be) miatt a pupilla területében a hátsó szemcsarnokban megtermelt csarnokvíz nem tudja teljes egészében elhagyni a hátsó csarnokot. A csarnokvíz egy része ilyenkor összetorlódik, hiszen a nagy szemlencse a szűk viszonyok miatt dugót képez a pupilla területében. Ennek következtében a felhalmozódó csarnokvíz a szivárványhártyát egyre inkább előrenyomja, és az a csarnokzugban elzárja a folyadékkivezető utat. Így a szemem a szemnyomás hirtelen megemelkedik. A zárt csarnokzugú glaukóma klinikailag megjelenhet rendkívül súlyos és nagyon hirtelen szemnyomás-emelkedés formájában (akut glaukómás roham), vagy tünetszegény, szinte észrevehetetlen formában is, mely a világon a glaukómás vakság leggyakoribb oka. Nos, az ázsiai népességre a kicsi szem jellemző. Típusos ez a közép-ázsiaiakra, korábban típusos volt a délkelet-ázsiaiakra és az ázsiai eredetű észak-amerikai inuitokra is. A délkelet-ázsiai országokban azonban a számítógép-, mobiltelefon- és monitorhasználat, valamint a szabad térben töltött idő szinte nullára csökkenése miatt ma már inkább a szemgolyó megnyúlása jellemző, azaz a rövidlátás vált problémává. Ugyanakkor ott is előfordulhat, és elő is fordul a zárt csarnokzugú glaukóma. Fontos érteni, hogy a magyar népesség, valószínűleg történelmünk sajátosságai miatt, számos ázsiai gént hordoz. Emiatt nálunk a csarnokzug-elzáródás és a zárt csarnokzugú glaukóma nálunk is gyakori.

Normális nyomású glaukóma Japánban

Az úgynevezett normális glaukóma esetén a szemnyomás egyáltalán nem emelkedik meg a szokásos normális értékhez képest. Ebben a nyitott csarnokzugú glaukóma formában a látóideg károsodását a látóideg keringésének elégtelensége, kóros szabályozása okozza, így nem szükséges hozzá a szemnyomás emelkedése. A Japánra nagyon jellemző, normális nyomású glaukóma közeli rokonságába tartozó, szemnyomás-emelkedés nélküli glaukóma formák a mi népességünkben is előfordulnak, ám nem gyakoriak. Japánban viszont ezek a formák adják a nyitott csarnokzugú glaukómák legnagyobb részét. Esetükben a szemnyomás csökkentése alapvető fontosságú, ám nagyon nehéz hatékonyan csökkenteni azt a szemnyomást, ami kezelés nélkül is 10-13 Hgmm. A Japánra jellemző alacsony vagy normális szemnyomású nyitott csarnokzugú glaukóma tehát az egyik legnehezebben kezelhető glaukóma forma.

Zöldhályog típusok Magyarországon

A fentiekből látható, hogy a számos etnikumhoz kötött glaukóma típus eltérő tulajdonságokkal bír, emiatt részben eltérő kezelési stratégiát igényel. Ezekkel a jelen beszélgetésben nem foglalkozunk. Azzal azonban igen, hogy a mi népességünkben főként az emelkedett szemnyomású nyitott csarnokzugú glaukóma van jelen, mely általában az afrikai típusnál kevésbé gyorsan romlik. Erről a formáról és kezeléséről korábbi beszélgetéseinkben számos alkalommal ejtettünk szót.Azonban szintén meglehetősen gyakori, és családon belül szintén erősen halmozódik a csarnokzug elzáródása és a zárt csarnokzugú glaukóma is. Ez utóbbi ismerete azért fontos, mert a problémák megelőzhetőek időben elvégzett, az élet során ismétlést nem igénylő, egyszeri lézerkezeléssel, melyről szintén részletesen beszéltünk a korábbiakban. Magyarországon is előfordul a normális nyomású glaukóma, elsősorban viszonylag karcsú, alacsony vérnyomású nőkön. Ennek a betegségnek az európai formája ugyanis bizonyos, a vérnyomáshoz is kapcsolódó genetikai változaton alapul, és mind a vérnyomás, mind a szemnyomás alacsony az ilyen esetekben. Ezeket az eseteket jellemzően későn észlelik, hiszen a szemnyomás, melyet sajnálatos módon még mindig fő diagnosztikai módszerként használnak hazánkban, nem emelkedett.

Összességében azt látjuk, hogy a hazai népességben az elsődleges zöldhályog típusok mindegyike előfordul. Ezért széles körű ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a népesség egészét még a súlyos látáskárosodás kialakulása előtt korrekten diagnosztizálni és megfelelő módon kezelésbe venni lehessen.

A fentiek alapján – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája –, a glaukóma ellátása egyáltalán nem rutinszerű és egyszerű feladat. Lehet néhány évig „büntetlenül” rosszul kezelni a glaukómát a beteg megnyugvása mellett, aki azt gondolja, hogy kezelést kap, tehát minden rendben van. A károsodások azonban egyre inkább előre haladnak, és amikor elérik a látótér központi részét, melyet az éleslátásra is használunk, kétségbeesetten tapasztalja a beteg, hogy a stabilnak gondolt állapota rohamosan romlik. Valójában azonban ilyenkor sem történik más, mint korábban, csupán a látótér és az idegsejtek elfogytak, mert a megfelelő kezelés nem történt meg időben. Aki tehát szeretné egészségét megóvni, annak javasolható, hogy glaukóma esetén, illetve a közeli vérrokonok látásromlást okozó zöldhályogának ismeretében, bármiféle kétség esetén forduljon specialistához.

Téma szakértői

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Doktornő!

6 éves korom óta hordok szemüveget, most nagyjából -11 dioptriás mindkét szemem. Korábban már mondták orvosok, hogy ilyen rossz szem miatt ne végezzek bizonyos tornagyakorlatokat, pl. fekvőtámasz, súlyemelés, függeszkedés, fejenállás. Azt szeretném kérdezni, hogy ezek valóban nem ajánlottak-e? Illetve ezeken kívül milyen mozgásokat lenne szükséges kerülnöm?

Előre is köszönöm a válaszát.

Üdvözlettel: Nóra

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Nóra!

Kérdése valós problémát takar. A nagyfokban rövidlátó szem megnyúlt (ezért lesz a fénytörése rövidlátó), és emiatt a retina elvékonyodottá és fokozottan sérülékennyé válik. Erőhatásra gyakrabban és könnyebben szakad ki, mint a nem rövidlátó szem retinája, ami retinaleválást okoz, és ezzel a látást veszélyezteti. Emellett számos más szembetegségre is hajlamosít a nagyfokú rövidlátás. Mínusz 11 dioptria esetén éppen ezért a rázkódással járó tevékenységek (pl. futás, hegyi biciklizés, labdajátékok, szertorna stb.) valamint a fej lógatásával és nagy súly emelésével járó sportok mindenképpen kerülendők. Az egyéb mozgások (nem versenyszinten) azonban nem ellenjavaltak (pl. úszás, kirándulás).

Üdvözlettel,

Prof. Dr. Holló Gábor

Hírek

Professzor dr. Holló Gábor - Mi az a nyitott csarnokzugú glaukóma és hogyan kezelhető?

Professzor dr. Holló Gábor - Mi az a zöldhályog és hogyan kezelhető?

Hogyan előzhetjük meg a látásromlást?

A látás egészségének megőrzése minden ember számára döntő jelentőségű kérdés. Sokan csak akkor szembesülnek értékével, miatt megromlik, esetleg elveszik a látásuk. Prof. Dr. Holló Gábor , a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Prima Medica Szemészeti Központ vezetője, ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK