Színlátás vizsgálat

Színlátás vizsgálat

Szerző: Szemészeti Központ | Létrehozva: 2020.07.27 16:19 | Módosítva: 2021.04.23 10:40

A színes látás eszköze a szem és az agy. A szemünkbe bejutó fényt a szemlencse a szem hátsó felszínét borító ideghártyára fókuszálja. A látóhártyában (retina) a két féle fényérzékelő sejtek közül a „csapok” képesek felismerni a színeket. Ezek a csapok a sárgafolt (macula lutea) területén helyezkednek el. A különböző csapok három alapszín felismerésére képesek: vörös, zöld és kék. A különböző színárnyalatok felismerése e három alapszín keveréséből alakul ki. A tökéletes színlátáshoz a különböző színeket felismerő csapok megfelelő aránya és tökéletes működése szükséges.

Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. A látás érzékelő elemei, az esti fényben működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő, mintegy 7 millió csap. Az esti látás elemei, a pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek. A nappali látás elemei a csapok, kevésbé érzékenyek és színesen látnak, mert a csapokban három különböző pigment található, melyek egyike a vörös, másik a zöld, és a harmadik a kék fényre érzékeny.

Mit jelent a színtévesztés vagy színvakság?

A színtévesztést a receptorok normálistól eltérő működése okozza.

A színtévesztés és színvakság egy olyan öröklődő látászavar, amikor a színérzékelő csapok valamelyike gyengébben működik, vagy hiányzik.

Különböző betegségek is okozhatnak színlátási zavarokat, melyek károsítják a látópályát és az idegsejteket.

Mi a különbség a színtévesztés és a színvakság között?

Amennyiben valamelyik szín érzékelése csak csökkent, színtévesztésről beszélünk. Színvakságról akkor beszélünk, ha a szín érzékelése teljesen kiesett.

Ha a receptorok mennyisége csökkent vagy nem működnek megfelelően, akkor színtévesztésről (anomália) beszélhetünk. Színtévesztés esetén az érintett halványabbnak látja a színt, nehezen különíti el a környezetétől.

Ha bármely típusú színérzékeny receptor hiányzik, színvakságnak (anopia) nevezzük. A színvak szürkésnek látja az érintett színt.

Teljes színvakság esetén mindhárom érzékelő sejt hiányzik (macula lute) – ez azonban ritka. Ebben az esetben a látásélesség is gyenge a sárgafolt hiánya miatt.

Gyakori tévhit, hogy minden színtévesztő egyben színvak is, illetve, hogy a színtévesztők csak a vörös és zöld színt érzékelik helytelenül.

A látási zavarok fajtái és fokozatai

 

A színtévesztés és színvakság tünetei

A vörös és a zöld szín felismerési zavara a leggyakoribb – ezt vörös/zöld színtévesztésnek nevezzük. Vörös/zöld színtévesztés esetén, ha a vöröset érzékelő sejtek működése gyengült, vagy hiányzik, vörös színtévesztésről vagy színvakságról beszélünk.  A zöld szín felismerési nehézsége esetén zöld színtévesztésről vagy színvakságról van szó.

A kék színt érintő színtévesztés, színvakság, más néven tritanomalia ritka, akik ebben szenvednek, a kék/sárga színt különítik el nehezen.

A színtévesztés és színvakság okai

A színlátás zavarai lehetnek öröklöttek és szerzettek.

Öröklött színtévesztés

A színtévesztés nemhez kötötten öröklődik, a női X kromoszóma viszi tovább, ezért gyakoribb férfiaknál, nekik XY nemi kromoszómájuk van, nincs, ami korrigálja az X kromoszóma hibáját.

A nők XX kromoszómájából a hibás gént a második, normál X kromoszóma korrigálni tudja. Csak színtévesztő apa és hibás gént hordozó anya leánygyermeke lesz színtévesztő. Színtévesztő apa hibás X kromoszómáját leánygyermeke örökíti tovább saját fiú utódjára.

Szerzett színtévesztés

Különböző szemészeti betegséget kísérhetnek színérzékelési zavarok, például ideghártya-betegségek, zöld hályog, szürke hályog.

Hasonló tüneteket okozhatnak mellékhatásként az egyes gyógyszerek, vagy vegyszerek is.

A színtévesztés és színvakság diagnosztikája

A színtévesztés gyakran csak szűrővizsgálat alkalmával derül ki, mivel a színtévesztő emberek már kisgyermekkorban megtanulják az általuk látott színárnyalatok megnevezését, ezért nem érzik, hogy rosszul látják a színeket.

A színlátás vizsgálata a pszeudo-izokromatikus ábrák  (pseudoisochromaticus táblák) – azaz a „pöttös táblák” segítségével történik. Az ebben elrejtett színes számokat, ábrákat a színtévesztő nehezen, vagy nem ismeri fel. (pamut teszt, Lantern teszt)

A színtévesztés mértékének, súlyosságának meghatározása az anomaloszkóp műszerrel végezhető, színkeverés segítségével. Egy előre beállított nátrium-sárga színt kell kikevernie, mely a készülék látóterének egyik felében látható. A vörös tévesztő több vöröset, a zöld tévesztő több zöldet használ a kívánt színárnyalat kikeveréséhez.

Vannak olyan foglalkozások, melyek jó színlátáshoz kötöttek, ezért javasolt a gyermekek szűrését még iskolás korban elvégezni, pályaválasztás előtt.

Azok a gyermekek, akiknek a családjában előfordult színtévesztés, fokozott figyelmet igényelnek.

Téma szakértői

Hírek

Szürkehályog- az idősödő szem gyakori problémája

A szürkehályog (katarakta) a szemlencse átlátszóságának csökkenésével majd megszűnésével, valamint alakváltozásával (domborúbbá válásával) járó szembetegség. Már az ókorban is ismerték, és a pupilla területében látszó ...

Glaukóma típusai- ezeket érdemes tudni róluk

A zöldhályog (glaukóma) különösen veszélyes szembetegség, melyben a kezelést megelőzően kialakult károsodás vissza már nem fordítható. A zöldhályog megfelelő kezelés nélkül súlyos, az életminőséget jelentősen megrontó látáskárosodást és ...

A zöldhályog nem egyenlő a szemnyomás emelkedéssel

A zöldhályog- azaz a glaukóma- a vissza nem fordítható látáskárosodás, látásvesztés egyik leggyakoribb oka. Sajnos sokan a zöldhályogot a megemelkedett szemnyomással azonosítják, pedig a két állapot különbözik, és nem feltétlen jár együtt. Prof. Dr. Holló ...

Prima Medica Egészséghálózat