Távollátás

Távollátás

Szerző: Szemészeti Központ | Létrehozva: 2020.07.27 16:17 | Módosítva: 2021.02.02 16:02

A távollátás, vagy más néven túllátás egy olyan látáshiba, amikor a közeli tárgyak homályosak, ellenben a távoli tárgyak élesen látszanak. Ez a rövidlátás ellentéte, orvosi nyelven a távollátást hiperópiának nevezzük. A gyerekek távollátónak születnek, de ez a növekedéssel együtt csökken.

Mit jelent a távollátás?

A távollátás egy látászavar, amiben a szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán. A szemgolyó túl rövid a törőképességhez képest, a lencse laposabb, vagy hiányzik, ezért a szem fénytörő képessége elmarad az egészséges 66 dioptriától. Alkalmazkodás nélkül a közeli tárgyról érkező fénysugarak a szemgolyó mögött találkoznak.

Minél közelebb van az adott tárgy, annál hátrább kerül a fénysugarak találkozási pontja és annál homályosabb lesz a kép.

Távollátás esetén a pupillákba jutó fény nem a retinán fókuszálódik, ahogy kellene. A fókuszpont a retina mögé vetül.

Távollátás tünetei

  • homályos látás közeli tárgyak, vagy feliratok olvasásakor
  • éles látás távolra
  • fejfájás
  • állandósult rossz közérzet

Távollátás okai

A távollátásnak mindenekelőtt genetikai okai vannak, általában örökletes, de számos egyéb tényezőből is fakadhat. Sok vele született szembetegség jár együtt távollátással. A távollátást önmagában véve nem betegségnek tekintik, hanem kisebb fénytörési hibának. Az emberek közel 50%-a távollátó.

A távollátást erősség szerint osztályozhatjuk

  • gyenge távollátás – fakultatív hypermetropia – természetes alkalmazkodással kiegyenlítődik
  • közepes távollátás – relatív hypermetrópia – az érintett csak kancsalítva tud közelre nézni
  • erős távollátás – absolut hypermetropia – a szem már nem alkalmazkodik

A legkisebb távolság, amire a távollátó már jól lát, a közelpont.

Alkalmazkodás 

A gyenge vagy közepes távollátást a szem automatikusan kiegyenlíti a szemlencse összehúzásával, így az érintett ezt nem is veszi észre. Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi az éleslátást, ezért nem szükséges korrigálni a távollátást.

Gyermekkorban a 3.0 dioptriát meghaladó távollátást korrigálni kell, különben szemtengely ferdülés (kancsalság) veszélye fenyeget.

A hiperópia vagyis távollátás komoly fennállása esetén az agynak a születéstől nehézségei vannak a két szemből érkező információk egyesítésével, mert az egyes szemekből érkező kép mindig homályos. Egy gyermek, aki komoly hiperópiában szenved, sosem látja részleteiben a tárgyakat. Az agy, ha nem tudja megtanulni részleteiben látni a tárgyakat, nagy esélye van annak, hogy az egyik szem dominánsabb lesz.

Az erősen távollátókat nem fenyegeti az akkomodatív kancsalság. A szem fénytörése közelre áll be.

Időskori távollátás 

Ahogy idősödünk, a szem alkalmazkodási képessége csökken, ez egyre nagyobb távollátást okoz.

Presbyopia

A természetes öregedés által a szemlencse megkeményedése, illetve a lencsetok csökkent rugalmassága okozza a presbyopia állapotát, ezzel csökkentve a szem akkomodációs képességét.

Sok tünet pontosan megegyezik a távollátás tüneteivel. A fő különbség az aktuális életkor, 40 éves kor felett, ha azt vesszük észre, hogy a szemünk nem tud kisebb méretű szöveg olvasásakor fókuszálni, valószínűleg presbyopiáról van szó és nem távollátásról.

A távollátás kockázatai

A távollátók zöldhályogra hajlamosak.

A távollátás kezelése

A távollátást konvex lencsékkel korrigálják, dioptriájuk pozitív. Felnőtteknél lézeres szemműtét is szóba jöhet.

Gyermekkorban az alulkorrigált távollátás kancsalsághoz vezethet, ezért fontos a megfelelő törőerejű szemüveg kiválasztása. Sokszor a szemüveg nem javítja a látás élességét, csak tehermentesíti az alkalmazkodóképességet.

Téma szakértője

  • Dr. Csobay Ildikó

    • szemfenéki érbetegség specialista, szemész szakorvos
  • Specialitások:
    • szemészeti betegségek vizsgálata, kezelése, gondozása
    • hipertenzív retinopátia vizsgálata
    • diabéteszes retinopátia kivizsgálása
    • magas vérnyomás okozta szemproblémák
    • szemfenéki érbetegségek vizsgálata
    • allergiás szembetegségek
    • szemészeti vizsgálat jogosítványhoz
    • a szem elülső szegment betegségeinek diagnosztikája, kezelése
    • egyes retinabetegségek diagnosztikája és lézeres kezelése

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

    Páciensek fogadása COVID fertőzés után:

    • negatív PCR lelet 

 

Hírek

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.

 

FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".

Vörös szem - mikor kell szemészhez fordulni?

A kivörösödött szem nem mindig jelent komoly problémát, hiszen akár a füsttől, a száraz levegőtől is kivörösödhet a kötőhártya. Ugyanakkor dr. Csobay Ildikó, a Szemészeti Központ szemésze szerint bizonyos esetekben fontos lehet a vizsgálat és szükség esetén a kezelés. 

Orvos válaszol

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat