Távollátás
A távollátás, vagy más néven túllátás egy olyan látáshiba, amikor a közeli tárgyak homályosak, ellenben a távoli tárgyak élesen látszanak. Ez a rövidlátás ellentéte, orvosi nyelven a távollátást hiperópiának nevezzük. A gyerekek távollátónak születnek, de ez a növekedéssel együtt csökken.
Mit jelent a távollátás?
A távollátás egy látászavar, amiben a szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán. A szemgolyó túl rövid a törőképességhez képest, a lencse laposabb, vagy hiányzik, ezért a szem fénytörő képessége elmarad az egészséges 66 dioptriától. Alkalmazkodás nélkül a közeli tárgyról érkező fénysugarak a szemgolyó mögött találkoznak.
Minél közelebb van az adott tárgy, annál hátrább kerül a fénysugarak találkozási pontja és annál homályosabb lesz a kép.
Távollátás esetén a pupillákba jutó fény nem a retinán fókuszálódik, ahogy kellene. A fókuszpont a retina mögé vetül.
Távollátás tünetei
- homályos látás közeli tárgyak, vagy feliratok olvasásakor
- éles látás távolra
- fejfájás
- állandósult rossz közérzet
Távollátás okai
A távollátásnak mindenekelőtt genetikai okai vannak, általában örökletes, de számos egyéb tényezőből is fakadhat. Sok vele született szembetegség jár együtt távollátással. A távollátást önmagában véve nem betegségnek tekintik, hanem kisebb fénytörési hibának. Az emberek közel 50%-a távollátó.
A távollátást erősség szerint osztályozhatjuk
- gyenge távollátás – fakultatív hypermetropia – természetes alkalmazkodással kiegyenlítődik
- közepes távollátás – relatív hypermetrópia – az érintett csak kancsalítva tud közelre nézni
- erős távollátás – absolut hypermetropia – a szem már nem alkalmazkodik
A legkisebb távolság, amire a távollátó már jól lát, a közelpont.
Alkalmazkodás
A gyenge vagy közepes távollátást a szem automatikusan kiegyenlíti a szemlencse összehúzásával, így az érintett ezt nem is veszi észre. Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi az éleslátást, ezért nem szükséges korrigálni a távollátást.
Gyermekkorban a 3.0 dioptriát meghaladó távollátást korrigálni kell, különben szemtengely ferdülés (kancsalság) veszélye fenyeget.
A hiperópia vagyis távollátás komoly fennállása esetén az agynak a születéstől nehézségei vannak a két szemből érkező információk egyesítésével, mert az egyes szemekből érkező kép mindig homályos. Egy gyermek, aki komoly hiperópiában szenved, sosem látja részleteiben a tárgyakat. Az agy, ha nem tudja megtanulni részleteiben látni a tárgyakat, nagy esélye van annak, hogy az egyik szem dominánsabb lesz.
Az erősen távollátókat nem fenyegeti az akkomodatív kancsalság. A szem fénytörése közelre áll be.
Időskori távollátás
Ahogy idősödünk, a szem alkalmazkodási képessége csökken, ez egyre nagyobb távollátást okoz.
Presbyopia
A természetes öregedés által a szemlencse megkeményedése, illetve a lencsetok csökkent rugalmassága okozza a presbyopia állapotát, ezzel csökkentve a szem akkomodációs képességét.
Sok tünet pontosan megegyezik a távollátás tüneteivel. A fő különbség az aktuális életkor, 40 éves kor felett, ha azt vesszük észre, hogy a szemünk nem tud kisebb méretű szöveg olvasásakor fókuszálni, valószínűleg presbyopiáról van szó és nem távollátásról.
A távollátás kockázatai
A távollátók zöldhályogra hajlamosak.
A távollátás kezelése
A távollátást konvex lencsékkel korrigálják, dioptriájuk pozitív. Felnőtteknél lézeres szemműtét is szóba jöhet.
Gyermekkorban az alulkorrigált távollátás kancsalsághoz vezethet, ezért fontos a megfelelő törőerejű szemüveg kiválasztása. Sokszor a szemüveg nem javítja a látás élességét, csak tehermentesíti az alkalmazkodóképességet.
Jelentkezzen be online távollátás vizsgálatára
Téma szakértői
