Szemszárazság

Szemszárazság

Szerző: Szemészeti Központ | Létrehozva: 2020.07.27 16:13 | Módosítva: 2020.10.08 11:44

A szem szárazsága gyakori probléma, minden harmadik embert érinthet, főleg 40 éves kor felett. A szemszárazság a könnyhiány vagy könnyvesztés kapcsán kialakuló könnyfilmkárosodás. Az esetek többségében azokat érinti, akik sokat dolgoznak számítógéppel, vagy egész nap légkondicionált irodában ülnek. Előfordul azonban, hogy krónikus betegséggel függ össze, ami állandó törődést és kezelést igényel. A leggyakoribb szemszárazságot okozó betegségek reumatológiai megbetegedések, különböző fertőző betegségek, allergiák, pajzsmirigybetegségek.

A könny segít megóvni az érzékeny szemeket. Könnyezés során távolíthatjuk el a szembe került apró porszemcséket és a fertőzések rizikóját is csökkenti. Amennyiben a könnytermelődés elégtelen, kiszáradhat szemünk.

Hogyan lehet felismerni a szemszárazságot?

A szemszárazság könnyen összetéveszthető egyéb szembetegségekkel, ezért gyakran nehéz felismerni. Sokan nincsenek is tisztában magával a betegséggel, csak a tünetek megjelenésekor érzik, hogy valami nincs rendben.

Szemszárazság tünetei

  • szúró, égő szem
  • szemviszketés
  • homályos látás
  • fényérzékenység
  • szemvörösség
  • idegentest érzés
  • szemfáradtság
  • időnként heves könnyezés – reflex-könnyezés
  • sírásnál nem könnyezik a szem

Kezdetben a szemet kicsit száraznak érzi az ember, mintha belement volna egy porszem, gyakran pislog. A szem kipirosodása már tartósabb irritációt jelez, a szem égni, fájni kezd, mivel a szaruhártya tápanyagok híján sokkal érzékenyebb a szemet irritáló valamennyi kémiai és egyéb behatásra. A szem fokozottan érzékeny minden olyan ingerre, ami folyamatos pislogásra készteti a szemet. A csúszós könnyréteg hiánya miatt a pislogás fájdalmas.

Mik a szemszárazság okai?

A szemszárazságot bármi kiválthatja az időjárástól kezdve a gyógyszeres kezelésig és bármely életkorban előfordulhat. A leggyakoribb okok:

  • száraz levegő
  • klíma használata
  • huzat
  • dohányfüst
  • poros környezet
  • kontaktlencse használata
  • képernyő előtti munkavégzés
  • időjárás kedvezőtlen körülményei (erős szél, téli hideg, szárazság, forróság)
  • gyógyszerek mellékhatása (antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők, fogamzásgátlók)
  • szemhéjgyulladás
  • probléma a könnytermelő mirigyekkel
  • hormonális változások (nőknél terhesség, szoptatás, menstruáció vagy változó kor miatt)

A szemszárazság esetében nem áll rendelkezésre megfelelő könny, ezért a szemfelszín túlságosan száraz. A szemet a könnyfilm fedi, mely három rétegre tagolható. A középső vizes réteg a legvastagabb, mely a könnyfilm 90%-át alkotja. A könny legnagyobb része a nagy könnymirigyekben termelődik. A könny tartalmaz különböző immunrendszeri, antibakteriális fehérjéket, hormonokat és enzimeket, síkosító fehérjekomponenseket, ionokat és olajos lipid-alkotórészeket.

A szemszárazság diagnózisa

A szemszárazságot általában könnyen lehet kezelni speciális szemcseppekkel, műkönnyel, a szem pihentetésével. Amennyiben ezek a módszerek nem eredményeznek javulást, komolyabb kivizsgálásra lehet szükség. Elképzelhető, hogy meg kell vizsgálni a könnytermelő mirigyek, a könnycsatorna megfelelő működését, a szemhéjat, de azt is, hogy nincs-e valamilyen komolyabb szembetegség vagy gyulladás a tünetek hátterében.

Hogyan történhet a szemszárazság szemészeti vizsgálata?

  • A szemész orvos alaposan megnézi és megvizsgálja a szemet
  • Szemhéjrés szélességének megmérése
  • Réslámpa segítségével megvizsgálja a Meibom-mirigyeket
  • Könnyfilm-stabilitási vagy felszakadási próba /BUT/
  • A páciens könnyfilmjét fluoresceinnel átitatott papírcsíkkal is vizsgálhatják
  • Scirmer-teszt – a könnytermelés mértékének megállapítására alkalmas
  • Impressziós citológiai vizsgálat
  • Kötő-és szaruhártya sejtjeinek állapotát mikroszkóppal is szemügyre vehetik
  • Fertőzés gyanúja esetén könnyminta vétele és kitenyésztése (baktérium és vírus kórokozók)
  • Laboratóriumi mérések (lizozim- és laktoferrin szintjének mérése)
  • A száraz szem nemcsak kellemetlen és rontja az életminőséget, de veszélyessé is válhat, ha nem kezelik időben. Megfelelő terápia nélkül maradandó károsodás érheti a szaruhártyát

Téma szakértői

Hírek

Genetikai alapon kialakuló szerzett szembetegségek

Jelen beszélgetésünk a Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával folytatott kétrészes beszélgetés második része. Az első beszélgetésben a tisztán genetikai eredetű betegségekről szóltunk. A mostani alkalommal a genetikai ...

Mim fáj: a szemem, a fejem vagy a fogam?

A fenti kérdés nem tűnik értelmesnek. Az emberek azt gondolják, ha valamely testrészük fáj, azt egyértelműen meg is tudják jelölni. A kérdés azonban a szemben és a szem környékén nem ilyen egyszerű. Erről a problémáról, melynek számos gyakorlati vonatkozása is van, Professzor Dr. Holló ...

A gyorsan kialakuló, jelentős látásromlás

Az úgynevezett hirtelen látásromlással már korábbi beszélgetéseink során foglalkoztunk – mondja Professzor Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialista. Azonban a mai alkalommal egy kicsit tágabban közelítjük meg a kérdést. A látás viszonylag gyors ...

Prima Medica Egészséghálózat