Mai beszélgetésünk során Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a zöldhályog (glaukóma) ellenes szemcseppek és egyéb glaukóma kezelések hatásmechanizmusát ismerteti.
A glaukóma Magyarországon is népbetegség, a vissza nem fordítható látásvesztés egyik vezető oka. Kezelésére számos gyógyszert használunk, melyek közül a legtöbbet szemcsepp formátumban juttatunk be a jobb hasznosulás, a szembe történő optimális felszívódás érdekében. Emellett a szemcseppekhez hasonló hatásmechanizmussal csökkenti a szemnyomást a csarnokzug lézerkezelése is. A betegek számára talán célszerű, ha megértik a mechanizmusok lényegét, így gyógyszereiket könnyebben és célszerűbben alkalmazhatják a zöldhályog hosszútávú, sikeres kezelése érdekében.
A szemen belüli nyomást a szivárványhártya (írisz) mögött termelődő folyadék, az úgynevezett csarnokvíz nyomása határozza meg. A csarnokvíz a pupilla területében a szivárványhártya mögül előre, az úgynevezett elülső szemcsarnokba jut, ami az átlátszó szaruhártya és a szivárványhártya közötti terület. A csarnokvíz az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya határán, a belső oldalon elhelyezkedő finom szűrőrendszeren, az úgynevezett trabekuláris hálózaton keresztül hagyja el a szemet. A glaukómáknak azon formáiban, melyekben a szemnyomás megemelkedik, a csarnokvíz szemen belüli elvezetődése válik akadályozottá. A csarnokvíz tehát normális módon termelődik, de a szemet csak nehezítetten képes elhagyni. A szemen belüli nyomás ezért jelentősen megnövekszik, ami a zöldhályog kialakulását és a látótér, valamint az éleslátás romlását eredményezi.
A zöldhályogról és különböző típusairól korábban számos alkalommal beszélgettünk már. A mostani beszélgetésben ezekből csak annyit ismétlünk meg, hogy a zöldhályog állapotát nem a szemnyomás nagyságával határozzuk meg, hanem a látóidegben futó idegrostok pusztulásának mértékével. A látóidegben futó idegrostok pusztulása végérvényes, vissza nem fordítható. Kialakulásában számos mechanizmus vesz részt. A jelen beszélgetésben kizárólag a szemnyomás emelkedés szerepét és annak kezelését érintjük.
A szemcseppként történő gyógyszerbevitel valódi gyógyszeres kezelés, nem valamiféle “kozmetikum” vagy “cicoma”. A szem felszínére oldat formájában juttatott hatóanyagok sokkal nagyobb mértékben jutnak be a szembe és fejtik ki hatásukat a szemen belül, mintha ugyanazokat a hatóanyagokat (akár sokkal nagyobb mennyiségben) szájon át vagy injekcióban adnánk be.
A szemnyomás csökkentésének egyik hatékony módja az, ha kevesebb csarnokvíz termelődését tudjuk elérni a szemen belül. A csarnokvíz termelődésére természetesen mindenképpen szükség van, az teljesen leállítani nem lehet, mert abban az esetben a szemlencse elszürkül és a szem elülső részének szövetei károsodnak. A csökkent termelést azonban hatékonyan el lehet érni szemcseppben alkalmazott hatóanyagok révén.
A szemcseppekben bevitt hatóanyagok között vannak olyanok, melyek a csarnokvíz úgynevezett alap termelését csökkentik. Működésük folyamatos és független az ébrenlét, illetve alvás időszakaitól. A másik csoportba azok a hatékony szemcseppek tartoznak, melyek az ébrenlét során megnövekedett úgynevezett szimpatikus aktivitás egy részét gátolják a szemen belül. Mivel a szimpatikus aktivitás a csarnokvíz termelésének megnövekedését eredményezi, ezek a gyógyszerek az ébrenlét időszakában hatékonyan csökkentik a szem belső nyomását. A kétféle hatásmechanizmusú hatóanyag típust kombinált kiszerelésekben is lehet alkalmazni, ami a csarnokvíz termelés jelentős csökkenését eredményezi. E hatóanyagok kombinálhatók a másik fő csoportba tartozó anyagokkal, melyek a csarnokvíz szemből történő elvezetődését fokozzák.
A csarnokvíz jobb kivezetését két fő módon lehet elősegíteni: az első mód a már említett csarnokzugi trabekuláris hálózat folyadékáteresztő képességének növelésében rejlik. Erre a célra azok a szemcseppben alkalmazott hatóanyagok felelnek meg, melyek a szivárványhártya és a trabekuláris hálózat szöveteire húzó hatást gyakorolva (és ezért a pupillát beszűkítve) a folyadék átvezető nyílásokat kitágítják. Ezek közül a legjobban ismert hatóanyag a pilokarpin. Azonban van egy másik, nagyon fontos hatóanyagcsoport is, ami a csarnokvíz kivezetését jelentősen fokozza. Ezen hatóanyagok működésének háttere az, hogy nyitott csarnokzug esetén a csarnokvíz egy része a szivárványhártyát is tartalmazó úgynevezett érhártya szövetei mellett a szemgolyó hátsó része felé vezetődik el, és ott a szem vénás elvezetéséhez csatlakozik (uveoszklerális csarnokvíz elvezetés). Idős embereken a csarnokvíz elvezetődése még egészséges szemen is mintegy 70 %-ban ezen az úton történik. Az úgynevezett prosztaglandin analóg szemcseppek ezt az elvezetést fokozzák igen nagy mértékben nyitott csarnokzugú glaukóma esetén.
Szájon át bevitt tablettával is lehet a szemnyomást jelentősen csökkenteni, mégpedig a csarnokvíz termelésének gátlása révén. Erre egyetlen hatóanyag csoport megfelelő: ez a hatóanyag csoport az úgynevezett karboanhidráz enzim gátlók csoportja. Ez a hatóanyag csoport mintegy négy évtizeddel ezelőtt vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó céllal került a klinikai gyakorlatba, ám hamar kiderült, hogy eredeti célját nem eléggé sikeresen éri el, így a korszerűbb gyógyszerek a magasvérnyomás betegség kezelésében leváltották. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szemnyomást gyorsan és nagymértékben csökkentik. Emiatt a nagyon magas szemnyomás átmenti, gyors csökkentésre (például akut glaukómás roham megoldására) kiválóan alkalmasak. Tudnunk kell azonban, hogy ezen gyógyszerek krónikus, tartós szedése nem javasolható, mivel számos nem szemészeti mellékhatást okozhatnak.
Noha nem gyógyszeres kezelés, de ahhoz hasonló hatásmechanizmussal működik a szelektív lézer trabekuloplasztika nevű lézerkezelés. Ez a fájdalmatlan, ambuláns beavatkozás a trabekuláris hálózat alacsony energiájú lézeres stimulálását jelenti, amit néhány perc alatt ambuláns kezelésként lehet alkalmazni, és szükség esetén ismételni. A lézerfény hatására a trabekuláris rendszerben lévő sejtek anyagcseréje megváltozik, ami miatt a normálishoz hasonló sejtközötti állomány termelése következik be. Ez azért jelentős, mert a zöldhályogos szemen tömörebbé vált, kóros sejtközötti állományt ez az egészségesebb sejtközötti állomány mintegy 1-3 hónapos átépülési idővel felváltja. Ez pedig a csarnokvíz fokozódó elvezetődését és következményesen a szemnyomás jelentős csökkenését eredményezi.
A lézeres, a szemcseppes és a lézer kezeléssel kombinált szemcseppes kezelések a glaukóma hosszú távú sikeres menedzselésének alapját jelentik. Ma már számos jól tolerált, konzerválószer-mentes oldatban alkalmazott, kombinált szemcsepp áll rendelkezésünkre a zöldhályog ellátására. Azonban az egyik legfontosabb szempont nem változott az évek során: el kell érni, hogy a cseppeket a beteg az előírásnak megfelelően, tartósan és helyesen alkalmazza. Ha erre nincsen mód, vagy ha beteg nem szeretné a tartós szemcsepp kezelést, akkor a szelektív lézer trabekuloplasztika végzése egyértelmű alternatívát nyújt már a kezelés megkezdésétől, noha a magyar ellátásban még csak nagyon kevés helyen érhető el - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.
Rendelés típusa:
Professzor Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával számos alkalommal beszélgettünk a szem fénytörési hibáiról, valamint a szem fénytörési hibáit okozó szemészeti elváltozások gyakorlati és klinikai következményeiről. A ...
A zöldhályogról (glaukómáról) már számos alkalommal beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A jelen alkalommal egy kifejezetten érdekességnek számító kérdéskörrel foglalkozunk a zöldhályog ...
Prof. Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistával folytatott korábbi beszélgetéseink során számos alkalommal ejtettünk szót különböző szemészeti betegségekről, ezek tüneteiről, okairól és kezeléséről. A jelen alkalommal egy, a betegek által ...