Miért nem lehet visszaállítani a már elveszett látást zöldhályogban?
A glaukóma (zöldhályog) formáiról, kezelési lehetőségeiről és látási következményeiről Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája már többször is szót ejtett. A jelen beszélgetésben arra, a betegek által gyakran feltett kérdésre adunk választ, hogy miért nem lehet a glaukómás szem retinájában (ideghártyájában) a már elpusztult idegsejteket visszaállítani, és ezzel a már elveszett látóteret, látást megjavítani, ismét normálissá tenni?
A zöldhályog lényege
A zöldhályognak számos klinikai formája van. Ezek a formák betegek által tapasztalt tünetekben (például a fájdalom, a látásromlás megléte vagy hiánya) valamint a látásromlás gyorsasága tekintetében egymástól jelentősen különböznek. A háttérben álló kiváltó mechanizmusok is változatosak. Ezekkel a kérdésekkel korábbi beszélgetéseink során már számos alkalommal foglalkoztunk. Minden zöldhályog formában közös azonban, hogy a károsodás elsődleges helye az idegrostok szemgolyóból történő kilépésének területe. Ezen idegrostok a fényfelvevő idegsejtek (fotoreceptorok) által felfogott fényingert az ideghártyából az agyi átkapcsolódások felé továbbítják. Az idegrostokhoz tartózó sejteket retinális ganglion sejteknek nevezzük. Azért a látóideg és a szemgolyó határán, az úgynevezett látóidegfőben károsodnak ezek az idegrostok, mert a látóidegfő vékony szövete számos ártalomra különösen érzékeny. Ilyen ártalom például a szemen belüli megnövekedett nyomás (emelkedett szemnyomás), a látóidegfő artériás vérellátásának zavara valamint a vérnyomás túlzott éjszakai csökkenése. A sokféle zöldhályog forma közös pontjaként az idegrostok legkorábban alul és felül károsodnak a látóidegfő területén, majd a károsodás oldalirányba is kiterjed, végül valamennyi idegrost elveszhet kezeletlen, súlyos zöldhályog esetén.
Miért nem lehet regenerálni ezeket a sejteket?
A mai modern természettudományban számos szövettípus, sejttípus újraképzése, regenerációja - legalább kísérleti szinten - napirenden van, sokat olvashatunk erről. Valamennyi emberi szövetregenerációban közös azonban, hogy olyan sejtek jöhetnek létre a meglévő vagy beültetett őssejt-jellegű sejtekből, melyek kizárólag az adott környezetben veszik át a működést, ott alakulnak át az adott szövettípus sejtjeivé. Ilyen beavatkozások szívizomsejtekkel, fényfelfogó retinális fotoreceptorokkal és más sejtekkel is folynak. Fontos azonban megérteni, hogy egy olyan hosszú, egymáshoz kapcsolódó idegsejt nyúlványokból (axonokból) álló pálya egészét, mint a látópálya, az egyik rész-sejtcsoport újratermelésével nem lehet egészében visszaállítani. Úgy képzeljük el a helyzetet, hogy zöldhályogban tönkremennek a már említett retinális ganglion sejtek és rostjaik, ezek után a hozzájuk kapcsolódó továbbító idegsejtek is elpusztulnak, és elpusztulnak azok az idegsejtek is, melyek az agy látókérgének különböző területein a látási információt feldolgozzák. Olyan ez, mintha egy hagyományos vezetékes telefon vezetékének a lakáson belüli sérülése következtében a kapcsoló vezetékek is eltűnnének, mind a nagy közösségi vonalakon, mind a kontinensek között. A látópálya visszaállítására a kezdetben károsodott sejtek pótlásával nincsen lehetőség. Éppen ezért a már kialakult zöldhályogos látáskárosodás végleges, vissza nem fordítható. Mivel pótlására nincs lehetőség, a kezelés a még megmaradt idegsejtek túlélését, megtartását célozza.
Hogyan érhetjük el, hogy a megmaradt vagy éppen csak károsodott sejtek tovább éljenek?
Erre a kérdésre a válasz nem egyszerű. A jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek a pusztulást kiváltó hatásmechanizmus különböző lépcsőiben történő beavatkozások: a szem belső nyomásának nagyon jelentős csökkentése szelektív lézeres trabekuloplasztikával vagy szemnyomást csökkentő szemcseppekkel, műtétekkel. További fontos beavatkozási lehetőség a vérnyomás nagy ingadozásoktól mentes beállítása, a túlzott vérnyomás csökkentő kezelés miatt kialakuló éjjeli vérnyomásesés kiküszöbölése. Ezek a beavatkozások, bár rendkívül sikeresek az esetek jelentős részében és a modern glaukóma ellátásban világszerte alkalmazzuk is őket, nem magukat a károsító biokémiai mechanizmusokat, hanem az azok kialakulásához vezető mechanizmusokat befolyásolják. Azon molekulákat, melyek a látóideg környékén a retinális ganglion sejtek pusztulásakor felszabadulnak és kiváltják a közelben lévő, még ép retinális ganglion sejtek pusztulását, jelenleg gyógyszeresen nem tudjuk befolyásolni. Éppen ezért - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája - különösen fontos, hogy zöldhályog és annak gyanúja esetén, valamint kezelés mellett romló zöldhályog esetén mielőbb korrekt, részletes és specialista által végzett vizsgálat és kezelésmódosítás révén, még a súlyos látásromlás kialakulása előtt helyes kezeléssel stabilizáljuk a betegség állapotát, és megtartsuk a még meglévő látóteret és látást.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Időpont foglalás
Téma szakértője
-
Professzor Dr. Holló Gábor
-
- szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista
-
Specialitások:
- glaucoma (zöldhályog) speciális diagnosztika és hosszú távú gondozás
- szemészeti betegségek vizsgálata, kezelése, gondozása
- magas vérnyomás okozta szemproblémák
- diabéteszes és hipertenzív retinopátia
Rendelés típusa:
- Személyes, rendelői vizit
Orvos válaszol
Babatervezés előtt szeretnék többet megtudni mennyire befolyásolhatja a szembetegségemet.
7 éves korom óta más szembetegség és többszöri műtét után másodlagos zárt zugú zöldhalyogom van. Mára már erős szempcseppel lehet szinten tartani, anélkül 35 körüli szemnyomásom is volt.
Azt már régebben is említette az orvosom hogy a jelenlegi cseppet nem használhatom már a terhesség előtt sem és hogy a császármetszés is indokolt lesz ha eljön az idő, azonban érdekelne hogy a veszélyeztetett terhesség ebben az esetben fennállhat?
Előre is köszönöm válaszát.
Az Ön által említett probléma valós. A szemnyomás gyógyszeresen történő csökkentése és a terhesség nem abszolút összeférhetetlen, ám azt, hogy milyen hatóanyagot és milyen technikával kell cseppenteni úgy, hogy az a széles körű nemzetközi klinikai tapasztalat alapján ne jelentsen érdemi kockázatot a terhességre, egyedileg kell meghatározni, mivel minden ilyen eset más. Általánosságban a kockázat/haszon elve alapján kell eljárni. Az új kezelést (ha az szükséges) mindenképpen a terhesség bekövetkezése előtt kell beállítani. Célszerű mérlegelni az alap szembetegséget is abból a szempontból, hogy az öröklődő eltérés-e. Mivel az ilyen állapotok megoldása általában meghaladja az általános szemorvosi lehetőségeket, célszerű glaukóma specialistával konzultálni a kezelés módosítása előtt. Erre valamint az optimális cseppentési technika betanítására, amennyiben Ön ezt kívánja, egy részletes glaucoma vizsgálati vizit keretében a Szemészeti Központban lehetőség van.
Üdvözlettel,
Prof. Dr. Holló Gábor
