Felnőttkori szembetegségek, melyeket már gyermekkorban előre lehet látni

Felnőttkori szembetegségek, melyeket már gyermekkorban előre lehet látni

Professzor Dr. Holló Gábor Módosítva: 2023.01.11 08:18

Korábbi beszélgetéseink során Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája számos alkalommal érintette a különböző szemészeti betegségek örökletességét. Általában a betegségek örökletessége sok gén együttes öröklődésének következménye, így a súlyosság, a betegség megjelenésének ideje és az egyéb jellemzők is változatosan jelennek meg az egyes nemzedékekben. Azonban vannak olyan szemészeti betegségek, melyek öröklődése nagymértékű, így nagyon gyakran a szülőkéhez hasonlóan jelennek meg az utód generációban. Ezen betegségek közül néhány gyakori! Bár betegséget nem okoznak gyermek- illetve fiatal serdülőkorban, de már ekkor előre látható, hogy súlyos problémához vezetnek majd néhány évtizeddel később. Az ilyen állapotok esetében a korai észlelés és ennek alapján az idejében történő hatékony beavatkozás a látás teljes megőrzését eredményezheti. Éppen ezért fontos tudni a leggyakoribb ilyen jellegű szembetegségekről.

Elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma kis szemeken

Azon szemeken, melyeknek az úgynevezett elülső szegmentuma (azaz a szemlencse és az átlátszó szaruhártya közötti terület) kórosan kicsi, az életkor előrehaladtával, (amikor a szemlencse egyre vastagabbá válik), szinte elkerülhetetlenül kialakul a csarnokzug elzáródása, és ebből eredően a zárt csarnokzugú glaukóma (zöldhályog). Ez vagy a hevenyen, nagy tünetekkel, vagy krónikusan, tünetszegényen jelentkezik. A csarnokvíz elvezetésének lehetetlenné válása miatt nagyon magas szemnyomás alakul ki, ami látóideg idegrostjainak, valamint a hozzájuk tartozó idegsejteknek az elvesztését (pusztulását) okozza, azaz kialakul a zárt csarnokzugú glaukóma. Ez a betegség nálunk sem ritka, az ázsiai népességben pedig a zöldhályogos látásvesztés, a teljes vakság egyik leggyakoribb oka. Mivel teljes mértékben megelőzhető egy megfelelő időben elvégzett ambuláns lézeres kezeléssel, fontos tudni, hogy milyen szem-alkat alapján célszerű szemészeti panasz nélkül is a csarnokzug elzáródásának kockázatára vonatkozó szemorvosi vizsgálatot kezdeményezni.

Mint említettem - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája - a kicsi elülső szegmentum okozza a problémát. Ahogy öregszünk, valamennyiünknek vastagodik a szemlencséje, ez nem kóros. Viszont ez a folyamat a szűk viszonyok között ahhoz vezet, hogy a szemen belüli folyadék, az úgynevezett csarnokvíz áramlását a szemlencse, mint egy dugó, megakasztja. Normális esetben a csarnokvíz a szivárványhártya (írisz) mögött termelődik, a pupilla területén keresztül jut előre a szivárványhártya és az átlátszó szaruhártya közé, azaz az elülső szemcsarnokba, majd annak a széli részén átjut a szemgolyó falán, és elhagyja a szemet. Ez az áramlás akad meg akkor, amikor a helyszűke miatt a pupilla területét a nagy szemlencse eltorlaszolja, általában 40 -70 éves kor között. Hogy mikor alakul ki a probléma, az a szem elülső szegmentjének szűkösségére, mennyiségi viszonyaira vezethető vissza: ha nagyon kevés a hely, akkor nagyon fiatalon, ha csak kissé kevesebb a hely, akkor az élet során később alakul ki az elzáródás. Fontos, hogy a kicsi elülső szegmentum az esetek jelentős részében már gyermekkorban is észlelhető. Azok a gyermekek, akik 2 - 6 éves koruk körül vastagabb, plusz dioptriás szemüveget viselnek, esetleg úgynevezett akkomodatív kancsalság miatt az egyik szem takarításával kapnak kezelést a látás megőrzése érdekében, egyértelműen a normálisnál jelentősen kisebb szemgolyóval bírnak, hiszen a pluszos szemüveg-igény és az akkomodatív kancsalság kialakulásának feltétele, hogy a szem elülső része jelentősen kisebb legyen, mint a szokásos normális. Az ő esetükben tehát már gyermekkorban látni lehet, hogy 4-6 évtizeddel később jelentős kockázatnak lesznek kitéve a csarnokzug elzáródása tekintetében. Vannak olyan személyek, akiken a kisebb elülső szegmentum nem jár együtt ilyen gyermekkori kezelési igénnyel: az ő esetükben a kockázat észlelése csupán rutin szemészeti vizsgálatok kapcsán lehetséges.

Mit tegyen a szülő?

szemvizsgálatA gyakorlat szempontjából fontos tehát, hogy ha valakinek a gyermeke kisgyermekkorban plusz dioptriás szemüveget visel, esetleg kancsal, illetve átmenetileg takarva van valamelyik szeme a látás feljavítása céljából, tájékoztassa a későbbiekben a már fiatal felnőtté vált gyermeket arról, hogy a csarnokzug elzáródása tekintetében jelentős kockázata lehet. Ezért még fiatalon, amikor a szemlencse mérete problémát még nem okoz, érdemes célzott, jó minőségű szemészeti vizsgálaton részt venni, hogy a kockázat mértékét meg lehessen állapítani. Ha a kockázat fennáll, akkor fiatal korban szinte soha nem igényel teendőt. Azonban néhány évente és harmincöt éves kortól akár évente is ellenőrzést igényelhet. Ha a szemlencse térfogat növekedése már látható, akkor megelőző jelleggel egy egyszerű, ambuláns lézeres kezeléssel a szivárványhártya pontszerű átlyukasztása révén a csarnokzug elzáródása és az abból eredő zárt csarnokzugú glaukóma kialakulása megelőzhető. A pontszerű nyíláson keresztül ugyanis a csarnokvíz áramlása akkor is biztosított, ha a pupilla területét a szemlencse elzárná. Mivel a nyílás soha nem záródik el, egy életre megoldottnak tekinthető a csarnokzug elzáródásának kérdése. Fontos kiemelni, hogy ha valaki nem tudja, hogy a zárt csarnokzugú glaukómára nézve nagy a kockázata, nem fog megelőző vizsgálaton és kezelésen átesni. Csak akkor fog szemorvoshoz fordulni, amikor a glaukómás látásromlás már kialakult.

Rövidlátás: már a tizenéves kor elején célszerű felfigyelni rá

A rövidlátás (miópia) típusosan abban a tizenéves életkori szakaszban jelenik meg, amikor a gyermekek testmagassága is gyorsan növekszik. A rövidlátás a szemgolyó tengelyének kóros meghosszabbodásán alapul. Kialakulását és fokozódását elősegíti a tartós közeli olvasás és a monitor illetve mobiltelefon használat, és ellene dolgozik a tartós szabadtéri tevékenység. A rövidlátás nem “fekete-fehér” kérdés, hiszen a rövidlátás mértéke (a dioptria erőssége) nagyon jelentősen befolyásolja a hozzá társuló kockázatokat és szövődményeket. Mint említettem, általában fiatal tizenéves korban megjelenik a mínuszos szemüveg viselésének igénye, majd ez korai felnőttkorig fokozatosan növekszik és eléri a közepes vagy akár nagyfokú, azaz 6 dioptriánál nagyobb mértékű rövidlátás értékét. Mindez már a korai tizenéves korban észlelhető a szülők számára.

Miért jelentős ez? Elsősorban azért, mert számolni lehet a rövidlátás késői tizenéves, korai felnőttkori életszakaszban való növekedésével. A rövidlátás növekedése azt jelenti, hogy a szemgolyó tovább nyúlik. Ezáltal az ideghártya (retina) feszülés alá kerül, elvékonyodik, trauma, akár kisebb trauma, rázkódás hatására is berepedhet, ami retinaleváláshoz is vezethet.

További kockázat a későbbi életkorban az éleslátás helyén fellépő, a rövidlátáshoz kapcsolódó nedves típusú makula degeneráció, valamint az erős társulás (asszociáció) a nyitott csarnokzugú zöldhályoggal. Mivel a sérülésekből, mikrosérülésekből eredő retinaszakadás lehetősége már korai tizenéves korban ismert (hiszen a rövidlátás már fellépett és várhatóan fokozódik), célszerű a pályaválasztásnál, az életmódnál és a választott sportágaknál ezt figyelembe venni. Az alapvető cél kettős: egyrészt, hogy az elkerülhető ideghártya károsodások minél kevésbé alakuljanak ki (ezt megfelelő szakma- és életmódválasztással a korai tizenéves korban lehet jó irányban befolyásolni), másrészt, hogy a rendszeres és jó minőségű szemorvosi ellenőrzéssel az esetlegesen kialakuló nyitott csarnokzugú glaukómát még korai állapotban észlelni és megfelelően kezelésbe venni lehessen. Azt is fontos tudni, hogy a szaruhártya lézeres alakformálása, ami a szükséges szemüveg dioptriáját jelentősen csökkenti, nem befolyásolja a rövidlátás szövődményeit - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

 

Téma szakértői

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Doktornő!

6 éves korom óta hordok szemüveget, most nagyjából -11 dioptriás mindkét szemem. Korábban már mondták orvosok, hogy ilyen rossz szem miatt ne végezzek bizonyos tornagyakorlatokat, pl. fekvőtámasz, súlyemelés, függeszkedés, fejenállás. Azt szeretném kérdezni, hogy ezek valóban nem ajánlottak-e? Illetve ezeken kívül milyen mozgásokat lenne szükséges kerülnöm?

Előre is köszönöm a válaszát.

Üdvözlettel: Nóra

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Nóra!

Kérdése valós problémát takar. A nagyfokban rövidlátó szem megnyúlt (ezért lesz a fénytörése rövidlátó), és emiatt a retina elvékonyodottá és fokozottan sérülékennyé válik. Erőhatásra gyakrabban és könnyebben szakad ki, mint a nem rövidlátó szem retinája, ami retinaleválást okoz, és ezzel a látást veszélyezteti. Emellett számos más szembetegségre is hajlamosít a nagyfokú rövidlátás. Mínusz 11 dioptria esetén éppen ezért a rázkódással járó tevékenységek (pl. futás, hegyi biciklizés, labdajátékok, szertorna stb.) valamint a fej lógatásával és nagy súly emelésével járó sportok mindenképpen kerülendők. Az egyéb mozgások (nem versenyszinten) azonban nem ellenjavaltak (pl. úszás, kirándulás).

Üdvözlettel,

Prof. Dr. Holló Gábor

Hírek

Szemüveg, kontaktlencse, látásjavító műtét: mi micsoda, előnyök hátrányok

Holló Gábor professzorral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával számos alkalommal beszélgettünk a szem fénytörési hibáihoz társuló szemészeti betegségekről. A jelen alkalommal nem elsősorban a szem betegségeiről, hanem a fénytörési hiba, azaz a szemüveg ...

OCT, látótér és szemnyomásmérés: helyük a zöldhályog sikeres gondozásában

A glaukóma (zöldhályog) korrekt kimutatása és a látás hosszú távú megőrzése érdekében végzett korszerű gondozása számos különböző módszer igénybevételét teszi szükségessé. Ezekről a korábbiakban már mind említést tettünk Prof. Dr. ...

A szemfelszín vörössége

A szemfelszín vörössége rendkívül összetett hátterű tünetcsoport. A szem vörösségét mind a nem szemész orvos, mind a beteg könnyen észlelheti. A kérdésről számos betegség kapcsán már beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK