Felnőttkori szembetegségek, melyeket már gyermekkorban előre lehet látni

Felnőttkori szembetegségek, melyeket már gyermekkorban előre lehet látni

Professzor Dr. Holló Gábor Módosítva: 2023.01.11 08:18

Korábbi beszélgetéseink során Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája számos alkalommal érintette a különböző szemészeti betegségek örökletességét. Általában a betegségek örökletessége sok gén együttes öröklődésének következménye, így a súlyosság, a betegség megjelenésének ideje és az egyéb jellemzők is változatosan jelennek meg az egyes nemzedékekben. Azonban vannak olyan szemészeti betegségek, melyek öröklődése nagymértékű, így nagyon gyakran a szülőkéhez hasonlóan jelennek meg az utód generációban. Ezen betegségek közül néhány gyakori! Bár betegséget nem okoznak gyermek- illetve fiatal serdülőkorban, de már ekkor előre látható, hogy súlyos problémához vezetnek majd néhány évtizeddel később. Az ilyen állapotok esetében a korai észlelés és ennek alapján az idejében történő hatékony beavatkozás a látás teljes megőrzését eredményezheti. Éppen ezért fontos tudni a leggyakoribb ilyen jellegű szembetegségekről.

Elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma kis szemeken

Azon szemeken, melyeknek az úgynevezett elülső szegmentuma (azaz a szemlencse és az átlátszó szaruhártya közötti terület) kórosan kicsi, az életkor előrehaladtával, (amikor a szemlencse egyre vastagabbá válik), szinte elkerülhetetlenül kialakul a csarnokzug elzáródása, és ebből eredően a zárt csarnokzugú glaukóma (zöldhályog). Ez vagy a hevenyen, nagy tünetekkel, vagy krónikusan, tünetszegényen jelentkezik. A csarnokvíz elvezetésének lehetetlenné válása miatt nagyon magas szemnyomás alakul ki, ami látóideg idegrostjainak, valamint a hozzájuk tartozó idegsejteknek az elvesztését (pusztulását) okozza, azaz kialakul a zárt csarnokzugú glaukóma. Ez a betegség nálunk sem ritka, az ázsiai népességben pedig a zöldhályogos látásvesztés, a teljes vakság egyik leggyakoribb oka. Mivel teljes mértékben megelőzhető egy megfelelő időben elvégzett ambuláns lézeres kezeléssel, fontos tudni, hogy milyen szem-alkat alapján célszerű szemészeti panasz nélkül is a csarnokzug elzáródásának kockázatára vonatkozó szemorvosi vizsgálatot kezdeményezni.

Mint említettem - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája - a kicsi elülső szegmentum okozza a problémát. Ahogy öregszünk, valamennyiünknek vastagodik a szemlencséje, ez nem kóros. Viszont ez a folyamat a szűk viszonyok között ahhoz vezet, hogy a szemen belüli folyadék, az úgynevezett csarnokvíz áramlását a szemlencse, mint egy dugó, megakasztja. Normális esetben a csarnokvíz a szivárványhártya (írisz) mögött termelődik, a pupilla területén keresztül jut előre a szivárványhártya és az átlátszó szaruhártya közé, azaz az elülső szemcsarnokba, majd annak a széli részén átjut a szemgolyó falán, és elhagyja a szemet. Ez az áramlás akad meg akkor, amikor a helyszűke miatt a pupilla területét a nagy szemlencse eltorlaszolja, általában 40 -70 éves kor között. Hogy mikor alakul ki a probléma, az a szem elülső szegmentjének szűkösségére, mennyiségi viszonyaira vezethető vissza: ha nagyon kevés a hely, akkor nagyon fiatalon, ha csak kissé kevesebb a hely, akkor az élet során később alakul ki az elzáródás. Fontos, hogy a kicsi elülső szegmentum az esetek jelentős részében már gyermekkorban is észlelhető. Azok a gyermekek, akik 2 - 6 éves koruk körül vastagabb, plusz dioptriás szemüveget viselnek, esetleg úgynevezett akkomodatív kancsalság miatt az egyik szem takarításával kapnak kezelést a látás megőrzése érdekében, egyértelműen a normálisnál jelentősen kisebb szemgolyóval bírnak, hiszen a pluszos szemüveg-igény és az akkomodatív kancsalság kialakulásának feltétele, hogy a szem elülső része jelentősen kisebb legyen, mint a szokásos normális. Az ő esetükben tehát már gyermekkorban látni lehet, hogy 4-6 évtizeddel később jelentős kockázatnak lesznek kitéve a csarnokzug elzáródása tekintetében. Vannak olyan személyek, akiken a kisebb elülső szegmentum nem jár együtt ilyen gyermekkori kezelési igénnyel: az ő esetükben a kockázat észlelése csupán rutin szemészeti vizsgálatok kapcsán lehetséges.

Mit tegyen a szülő?

szemvizsgálatA gyakorlat szempontjából fontos tehát, hogy ha valakinek a gyermeke kisgyermekkorban plusz dioptriás szemüveget visel, esetleg kancsal, illetve átmenetileg takarva van valamelyik szeme a látás feljavítása céljából, tájékoztassa a későbbiekben a már fiatal felnőtté vált gyermeket arról, hogy a csarnokzug elzáródása tekintetében jelentős kockázata lehet. Ezért még fiatalon, amikor a szemlencse mérete problémát még nem okoz, érdemes célzott, jó minőségű szemészeti vizsgálaton részt venni, hogy a kockázat mértékét meg lehessen állapítani. Ha a kockázat fennáll, akkor fiatal korban szinte soha nem igényel teendőt. Azonban néhány évente és harmincöt éves kortól akár évente is ellenőrzést igényelhet. Ha a szemlencse térfogat növekedése már látható, akkor megelőző jelleggel egy egyszerű, ambuláns lézeres kezeléssel a szivárványhártya pontszerű átlyukasztása révén a csarnokzug elzáródása és az abból eredő zárt csarnokzugú glaukóma kialakulása megelőzhető. A pontszerű nyíláson keresztül ugyanis a csarnokvíz áramlása akkor is biztosított, ha a pupilla területét a szemlencse elzárná. Mivel a nyílás soha nem záródik el, egy életre megoldottnak tekinthető a csarnokzug elzáródásának kérdése. Fontos kiemelni, hogy ha valaki nem tudja, hogy a zárt csarnokzugú glaukómára nézve nagy a kockázata, nem fog megelőző vizsgálaton és kezelésen átesni. Csak akkor fog szemorvoshoz fordulni, amikor a glaukómás látásromlás már kialakult.

Rövidlátás: már a tizenéves kor elején célszerű felfigyelni rá

A rövidlátás (miópia) típusosan abban a tizenéves életkori szakaszban jelenik meg, amikor a gyermekek testmagassága is gyorsan növekszik. A rövidlátás a szemgolyó tengelyének kóros meghosszabbodásán alapul. Kialakulását és fokozódását elősegíti a tartós közeli olvasás és a monitor illetve mobiltelefon használat, és ellene dolgozik a tartós szabadtéri tevékenység. A rövidlátás nem “fekete-fehér” kérdés, hiszen a rövidlátás mértéke (a dioptria erőssége) nagyon jelentősen befolyásolja a hozzá társuló kockázatokat és szövődményeket. Mint említettem, általában fiatal tizenéves korban megjelenik a mínuszos szemüveg viselésének igénye, majd ez korai felnőttkorig fokozatosan növekszik és eléri a közepes vagy akár nagyfokú, azaz 6 dioptriánál nagyobb mértékű rövidlátás értékét. Mindez már a korai tizenéves korban észlelhető a szülők számára.

Miért jelentős ez? Elsősorban azért, mert számolni lehet a rövidlátás késői tizenéves, korai felnőttkori életszakaszban való növekedésével. A rövidlátás növekedése azt jelenti, hogy a szemgolyó tovább nyúlik. Ezáltal az ideghártya (retina) feszülés alá kerül, elvékonyodik, trauma, akár kisebb trauma, rázkódás hatására is berepedhet, ami retinaleváláshoz is vezethet.

További kockázat a későbbi életkorban az éleslátás helyén fellépő, a rövidlátáshoz kapcsolódó nedves típusú makula degeneráció, valamint az erős társulás (asszociáció) a nyitott csarnokzugú zöldhályoggal. Mivel a sérülésekből, mikrosérülésekből eredő retinaszakadás lehetősége már korai tizenéves korban ismert (hiszen a rövidlátás már fellépett és várhatóan fokozódik), célszerű a pályaválasztásnál, az életmódnál és a választott sportágaknál ezt figyelembe venni. Az alapvető cél kettős: egyrészt, hogy az elkerülhető ideghártya károsodások minél kevésbé alakuljanak ki (ezt megfelelő szakma- és életmódválasztással a korai tizenéves korban lehet jó irányban befolyásolni), másrészt, hogy a rendszeres és jó minőségű szemorvosi ellenőrzéssel az esetlegesen kialakuló nyitott csarnokzugú glaukómát még korai állapotban észlelni és megfelelően kezelésbe venni lehessen. Azt is fontos tudni, hogy a szaruhártya lézeres alakformálása, ami a szükséges szemüveg dioptriáját jelentősen csökkenti, nem befolyásolja a rövidlátás szövődményeit - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

 

Téma szakértői

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor úr!
Mindkét szemen műtött glaucoma ill. Szürkehályog.
Szeretném megkérdezni hogy milyen kilátásaim lehetnek a következő diagnózis alapján:
Iridectómia területén kéregmaradék-pupilláris szélen sok pigment.Minimálisan reagáló jobb pupilla tágabb---vizszintesen ovális,felül Úristen sorvadás.Jobb old.halványabb- bal old. közel jó színű papilla,norm.erek,ép retina .
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Boros Judit

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Boros Judit!

Köszönöm megkeresését.
A leírás egy állapot (status) leírás, ami semmilyen információt nem ad a jövőre nézve. Tehát nem tudok levele alapján kérdésére válaszolni. Viszont ha kívánja, örömmel megvizsgálom, és akkor a prognózist megbeszélhetjük. A részleteket és az időpont foglalást recepciós asszisztensnő kollégáim az Ön megkeresésére készséggel menedzselik.

Üdvözlettel,

Prof. Dr. Holló Gábor

Hírek

Szemészeti szakmai nap összefoglaló

Áprilisban nagyon jelentős és magas színvonalú szakmai nap zajlott a Szemészeti Központ és a Prima Medica EgészségHálózat szervezésében. A Problémák és megoldások a glaucoma és a szemet is érintő keringési és neurológiai betegségek körében belgyógyászok, ...

Szakmai Nap: Problémák és megoldások a glaucoma és a szemet is érintő keringési és neurológiai betegségek körében belgyógyászok, háziorvosok, neurológusok és szemorvosok számára

Problémák és megoldások a glaucoma és a szemet is érintő keringési és neurológiai betegségek körében belgyógyászok, háziorvosok, neurológusok és szemorvosok számára” címmel rendezi meg áprilisi szakmai napját a Prima Medica EgészségHálózat és a ...

World Glaucoma Week 2025 március – Petőfi Rádió interjú prof. dr. Holló Gáborral

A zöldhályog, vagyis a glaukóma egy kezelhető betegség, aminek kiemelkedően fontos a korai felismerése, mivel a már kialakult károsodás nem fordítható vissza, azaz nem gyógyítható meg. Azonban, ha a glaukómát időben felismerik, akár meg is előzhető az általa okozott látásromlás ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK