Szemészeti vizsgálat látási panasz nélkül: kinek, mikor és miért ajánlott?

Szemészeti vizsgálat látási panasz nélkül: kinek, mikor és miért ajánlott?

Professzor Dr. Holló Gábor Létrehozva: 2022.09.02 Módosítva: 2022.09.02

Korábban számos alkalommal beszélgettünk már Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a különböző szemészeti betegségekről és azok ellátásának kérdéséről. Ezen riportokban közös, hogy az idő legnagyobb részét a már kialakult betegség gyógyításával, illetve a romlás megelőzésével foglalkozó témák tették ki. Fontos azonban kitérnünk, egy, a megelőzést szolgáló, gyakorlati jelentőségű kérdésre: mikor és milyen szemészeti vizsgálat szükséges annak, akinek látási panasza nincsen? A mai beszélgetésben ezt a kérdést részletezzük. 

Mit jelent a szemészeti vizsgálat?

 
A szemészet az orvoslás egyik legspeciálisabb és leginkább műszerigényes ága. Még a nem szemész
orvosok számára is rejtély a szemészeti betegségek legtöbbje, és a diagnosztizálásukhoz szükséges
módszerek is nagyon különböznek az orvoslás egészében használt metodikáktól. Így nem csoda,
hogy a laikus beteg számára minden műszeres vizsgálat bonyolultnak, fontosnak és meggyőzőnek
hat. Tudnunk kell azonban, hogy a szem vizsgálata nem egységes betegellátási fogalom. Számos
szemészeti betegség késői felismerése annak a következménye, hogy a betegek nem szemorvos,
hanem egyéb, szemészeti területen dolgozó, nem orvosi képzettségű személy által végzett műszeres
vizsgálatokról hitték azt, hogy teljes körű szemészeti vizsgálaton estek át, és annak eredménye
negatív volt. A kérdés megértéséhez fontos tisztázni, hogy a szemészeti ellátásban milyen
képzettségű személyek vesznek részt.
 

Optikus, optometrista, szemorvos

 
Az a személy, aki professzionálisan alkalmas arra, hogy szemüveget készítsen, az optikus. Az optikus
nem vizsgál szemet, hanem a felírt szemüveget vagy más látást segítő eszközt professzionális módon
elkészíti. Mintegy 3 évtizeddel ezelőtt számos más európai országhoz hasonlóan hazánkban is
megindult az optometrista képzés. Ez a képzés, amely főiskolai majd egyetemi rangot nyert,
hasonlóan a kontinentális európai országok gyakorlatához, nálunk is eléggé vegyes szakmai
színvonalat jelent a mindennapi gyakorlatban. Az érettségizett személyek a felsőoktatásban
szemészeti és optikai képzésben vesznek részt - ez azonban nem orvosi képzés. Mégis, a tőlük elvárt
tevékenység a szem vizsgálata és annak orvosi, szemorvosi, belgyógyászati, neurológiai stb. irányú
értelmezése. Az optometristának jogosítványa van arra, hogy ún. nem invazív, azaz a szemben
ártalmat kifejteni nem képes módszerekkel vizsgálja a szemet, elsősorban optikai (szemüveg,
kontaktlencse felírása) célból. Ennek kapcsán elvileg meg kellene tekintenie és értelmeznie kellene a
szem összes rétegét, beleértve az ideghártya ( retina) elváltozásait is, ám ez jellemzően nem éri el a
kívánatos szakmai szintet. Az optometrista által végzett vizsgálat tehát egyáltalán nem jelent
szemorvosi értékű vizsgálatot, nem zár ki szemészeti betegséget.
Az egyetlen olyan diagnosztikai szint, ami valóban hiteles a szem egészsége tekintetében, az a
szemész szakorvos által végzett vizsgálat, azaz a szemorvosi vizsgálat. Ez az, amit ajánlunk fiatalabb
korban nagyjából 5 évente, 50 év felett pedig nagyjából 3 évente azon személyeknek, akiknek
semmilyen szemészeti vagy látási betegségük, panaszuk nincsen. A szemorvos által végzett vizsgálat
(bár a világon sehol sem teljesít 100 %-ban hibamentesen) az elérhető legnagyobb pontossággal
képes megállapítani a tüneteket még nem okozó szemészeti betegségeket és azok kockázati
tényezőit.
 

Állapotok, melyek panaszmentesség esetén is szemorvosi vizsgálatot indokolnak

 
A szakmai előírások szerint magasvérnyomás és cukorbetegség esetén, az állapot súlyosságától
függően évente vagy sűrűbben szemorvosi vizsgálatra van szükség. Ezen betegségek szemorvosi
vizsgálatának kérdéseivel korábban több beszélgetésben is foglalkoztunk. Sajnos, a fenti
gyakori betegségekben szenvedők jelentős része egyáltalán nem vesz részt szemorvosi vizsgálaton,
mivel szemészeti panaszuk hosszú ideig nincsen, és kezelőorvosuk nem irányítja őket szemorvosi
vizsgálatra. Ez azért jelentős probléma, mert hipertónia esetén a szemfenéki erek állapotának
romlása a magasvérnyomás okozta érkárosodás egész szervezeti romlását mutatja, és így még a
szívinfarktus, a stroke, az agyvérzés előtt utal arra, hogy a kezelésen változtatni kell. A
cukorbetegségben a szem ideghártyáját (retináját) érintő szövődmények kialakulása hosszú ideig
tünetmentes. Ám ez az az időszak, amikor a retinaszövődmények még eredményesen kezelhetők
szemfenéki lézerkezeléssel. Az ideghártya szövődmények észlelése pedig egyértelműen rámutathat
arra, hogy az alkalmazott diabétesz kezelésen módosítani kell (pl. át kell állni inzulinkezelésre).
Tudni kell továbbá, hogy bizonyos betegségek hajlamosítanak arra, hogy a vérrokonok közt is
megjelenjen az adott betegség vagy annak valamilyen közeli változata. Ilyen szembetegség az
elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma (elsődleges nyitott zugú zöldhályog), ami
nyilvánvaló látási panaszt csak késői stádiumban okoz, ám akkor a látáskárosodás már súlyos és nem
javítható, sőt a további romlás kockázata is nagy még kezelés mellett is. Az elsődleges nyitott zugú
zöldhályogos betegek vérrokonaiknak 40 éves koruk után panaszmentesség esetén is néhány évente
célzott, részletes szemorvosi vizsgálaton érdemes részt venniük azért, hogy esetlegesen kialakuló
glaukómájuk korai stádiumban felismerésre kerülhessen, és kezeléssel az életminőséget megrontó
látásromlás megelőzhető legyen.
szemorvosi vizsgálatLényeges továbbá, hogy azon felnőttek, akik kisgyermekkorban túllátás illetve kancsalság miatt plusz
dioptriás távoli szemüveget kellett, hogy viseljenek, illetve tompalátás elleni kezelésben részesültek,
az élet második felében fokozott kockázatnak vannak kitéve a csarnokzug elzáródására, ennek
következtében pedig a szemnyomás jelentős megemelkedésére és elsődleges zárt csarnokzugú
glaukóma kialakulására. Mind a gyermekkori túllátóság, kancsalság és tompalátás, mind a
csarnokzug elzáródása felnőttkorban azon alapul, hogy a szem mérete a normálisnál kisebb. Emiatt
kell plusz dioptriás szemüveget viselni gyermekkorban. Később, 40 éves kortól, amikor a szemlencse
mérete folyamatosan növekszik, a magnagyobbodott szemlencse a szűk helyen a szemen belüli
folyadék (csarnokvíz) áramlását megakasztva létrehozhatja a csarnokzug elzáródását, és a
következményes zárt csarnokzugú glaukómát. Noha a zárt csarnokzugú zöldhályog nem
kizárólag a gyermekkorban plusz dioptriát viselő személyek felnőttkori/időskori betegsége, ezen
személyeknek pusztán gyermekkori szemészeti kezelésük alapján tudniuk kell, hogy kockázatuk a
csarnokzug elzáródására magas. Tehát, akit gyermekkorban kancsalság illetve tompalátás ellen
kezeltek vagy plusz dioptriás szemüveget viselt illetve visel távolra, 40 éves kor körül mindenképp
részletes glaukóma irányú szemorvosi kivizsgáláson kell, hogy részt vegyen. Ennek elsődleges célja
az, hogy a csarnokzug elzáródására vonatkozó egyéni kockázat mértékét megállapítsák, és ha
szükséges, akkor lézeres kezeléssel a szemorvos a csarnokzug elzáródását és annak
következményeit időben megelőzhesse.
 
A rutin szemészeti ellenőrzés javallata természetesen nem korlátozódik a fent felsorolt szemészeti
állapotokra. Számos más szemészeti betegség korai észleléséhez is kiemelkedő fontosságú, hogy
néhány évente panaszmentesség esetén is érdemi szemorvosi vizsgálaton vegyünk részt. Nagyon
fontos megérteni azt, hogy a látás megromlása utáni kezelés a megelőzés eredményességével nem
vetekedhet - hangsúlyozta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa,
glaukóma specialistája.

Téma szakértője

  • Professzor Dr. Holló Gábor

    • szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista
  • Specialitások:
    • glaucoma (zöldhályog) speciális diagnosztika és hosszú távú gondozás
    • szemészeti betegségek vizsgálata, kezelése, gondozása
    • magas vérnyomás okozta szemproblémák
    • diabéteszes és hipertenzív retinopátia

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

Orvos válaszol

Üdvözlöm!
Babatervezés előtt szeretnék többet megtudni mennyire befolyásolhatja a szembetegségemet.
7 éves korom óta más szembetegség és többszöri műtét után másodlagos zárt zugú zöldhalyogom van. Mára már erős szempcseppel lehet szinten tartani, anélkül 35 körüli szemnyomásom is volt.
Azt már régebben is említette az orvosom hogy a jelenlegi cseppet nem használhatom már a terhesség előtt sem és hogy a császármetszés is indokolt lesz ha eljön az idő, azonban érdekelne hogy a veszélyeztetett terhesség ebben az esetben fennállhat?
Előre is köszönöm válaszát.

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Asszonyom!

Az Ön által említett probléma valós. A szemnyomás gyógyszeresen történő csökkentése és a terhesség nem abszolút összeférhetetlen, ám azt, hogy milyen hatóanyagot és milyen technikával kell cseppenteni úgy, hogy az a széles körű nemzetközi klinikai tapasztalat alapján ne jelentsen érdemi kockázatot a terhességre, egyedileg kell meghatározni, mivel minden ilyen eset más. Általánosságban a kockázat/haszon elve alapján kell eljárni. Az új kezelést (ha az szükséges) mindenképpen a terhesség bekövetkezése előtt kell beállítani. Célszerű mérlegelni az alap szembetegséget is abból a szempontból, hogy az öröklődő eltérés-e. Mivel az ilyen állapotok megoldása általában meghaladja az általános szemorvosi lehetőségeket, célszerű glaukóma specialistával konzultálni a kezelés módosítása előtt. Erre valamint az optimális cseppentési technika betanítására, amennyiben Ön ezt kívánja, egy részletes glaucoma vizsgálati vizit keretében a Szemészeti Központban lehetőség van.


Üdvözlettel,


Prof. Dr. Holló Gábor

Kapcsolódó videók

Hírek

A szemnyomás mérés korlátai

A szemnyomás mérése a rutin rendelőintézeti szemorvoslás gyakorlatában mindennapos tevékenység. Sajnos az esetek megdöbbentően nagy részében a szemnyomás mérés valamilyen szempontból nem megfelelően kivitelezett, illetve az eredmény értékelése téves. Ezt a problémát több fontos ...

Látótérkiesések: okok és tünetek

A látótér a mozdulatlan szem által belátott terület egésze. Orvosi értelemben külön vizsgáljuk az egy szemmel és a két szemmel belátható látóteret. A látótérnek része a központi éleslátás területe is, azaz az a terület, ahol az általunk éppen ...

Látásromlás kezdetben sikeres szürkehályog műtét után

A szürkehályog műtét (katarakta műtét) világszerte a leggyakoribb szemészeti beavatkozás. Hazánkban is évi sok tízezer ilyen műtétet végeznek. Betegként sokan úgy gondolják, hogy a szürkehályog műtét az összes szemészeti problémát megoldja, sőt meg is előzi. Ez azonban nem így van. A ...

Prima Medica Egészséghálózat

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!