Prof. Dr. Holló Gábor interjúja a Kossuth Rádióban - Amit a glaukómáról tudni érdemes

A látóideg károsodik

A glaukóma (más néven zöldhályog) egy olyan betegségcsoport, amelynek tagjait az köti össze, hogy a látóideg károsodása miatt a látási funkciók fokozatosan megszűnnek. Holló professzor a kórképről szóló magyarázatában kitért arra, hogy számos olyan betegség, állapot van, ami visszafordíthatatlanul tönkreteszi a látóidegben futó idegrostokat. Ilyen például a látóideg gyulladás, a sclerosis multiplex, egyes mechanikai sérülések.
A glaukóma csoportban a károsodás általában lassan, akár évtizedek alatt alakul ki, bár bizonyos típusok esetén akár napok alatt is előfordulhat. Minél hosszabb egy idegrost, minél hosszabb utat tesz meg a szem retinája és az első agyi átkapcsolódási terület között, annál korábban kezd károsodni, majd pusztul el a glaukóma miatt. Tulajdonképpen „elfogy a készlet”. A legrövidebb idegrostok tartanak ki a legtovább és ezek pusztulását veszi észre először a beteg. Csakhogy ekkor már alig van idegrost, ilyenkor az állapot megtartása rendkívül nehéz, sokszor nem is lehetséges.

A jelek már akkor is kimutathatók, amikor a beteg még nem tud róluk

A szubjektív tünetek viszonylag későn jelennek meg, ugyanis nem a szemünk lát, hanem az agyunk, ami sokáig „kipótolja” a látásból kieső területeket. Amikor már a páciens azt tapasztalja, hogy például a partnere fejének csak a felét látja, már késői állapotról lehet beszélni.
Az interjúban a professzor egy betegtörténet kapcsán arról beszélt, hogy az orvosnál legtöbbször a szemnyomásméréssel találkoznak a betegek, holott a glaukóma gondozás ennél jóval összetettebb, azaz csupán a szemnyomás mérés nem tekinthető elégséges gondozásnak. A szemnyomásnak ugyanis van szerepe egyes glaukóma formák kialakulásában és egyes glaukóma formák kezelésében, ám a szemnyomás „jósága” csak az adott kockázati szintre vonatkozik. Ha az orvos azt mondja, hogy a szemnyomás nem magas, az valójában nem jelent sokat a glaukóma stabilitása szempontjából, ez csak rész-információ. Az érdemi vizsgálatnak része kell, hogy legyen a látóidegfő vizsgálata, ennek megfelelő dokumentációja, a látótér-, illetve a megfelelő OCT vagy OCT angiográfiás vizsgálat. Ezeket a viziteken váltva kell végezni, az adatokat számítógéppel kell elemezni abból a célból, hogy követhető legyen, romlott-e az állapot, és ha igen, mennyit.

Nyitott vagy zárt csarnokzugú glaukómák – mi a különbség?

A beszélgetésben téma volt a glaukómák két nagy csoportja is, melyek közül a nyitott csarnokzugú glaukómák csoportja a legnagyobb, ami a 40 év feletti népességben egészében kb. 3%-os gyakorisággal fordul elő, azonban az életkor növekedésével meredeken nő gyakorisága: 80 év felett pedig 10% a gyakoriság.
- A nyitott csarnokzugú glaukómák csoportjánál gyakorlatilag nincs bevezető tünet, a betegek már csak a centrumban jelentkező részleges látásvesztésre szoktak felfigyelni, ami jellemzően 8-12 év alatt alakult ki.
- Az elsődleges zárt csarnokzugú glaukómánál egy szemen belüli téraránytalanság alakul ki, itt a kockázati tényező az, hogy kicsi a szem. Legtöbbször az érintettek már gyermekkoruktól erős plusz dioptriás szemüveget viselnek, esetleg kancsalsággal kezelik őket, mert a szemgolyójuk a szokásosnál kisebb. 40 éves kor körül a szem öregedése felgyorsul, a szemlencse térfogata nő, így nem fér el a kisebb helyen, ami csarnokzug elzáródáshoz vezet. Emiatt a szemnyomás erőteljesen megemelkedik. A nyitott csarnokzugú glaukómákkal szemben, ahol egy belső betegsége van a látóidegnek, a zárt típusnál tehát a szemnyomás emelkedés a glaukóma oka. Az elzáródás miatt létrejövő súlyos szemnyomás-növekedés akár néhány óra alatt kialakulhat (ezt hívják helytelenül glaukómás rohamnak). Emellett vannak ennél lassabban kialakuló formák is. A szemnyomás nagymértékű csökkentése mindkét esetben elengedhetetlen.

Megelőzhető-e a glaukóma?

• Elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma esetén a megelőzés módszere a kockázati csoportban egy egyszerű, ambuláns lézerkezelés (lézeres irodotómia). Ez remek lehetőség, de csak akkor, ha panaszmentesen, még az elzáródás kialakulása előtt felismerik a veszélyeztetetteket. A fent említett kockázati tényezők alapján ez sokszor már gyermekkorban megtörténhetne, és a beteg ill. a család informálásával a kockázati életkorban 8kb. 40 éves kor után) előre el lehetne végezni a beavatkozást. Ha valaki tehát tud ilyen családi előzményről (a szem alkata öröklődik), felnőttkorban, de még panaszmentesen érdemes felkeresnie egy megfelelően képzett szemorvost.
• A nyitott csarnokzugú glaukómáknak számos kockázati tényezője van, többek közt a genetikai meghatározottság. Ezért, ha valakinek ilyen glaukómája van, a közvetlen vérségi rokonainak (testvérek, gyermekek) 40 éves kortól glaukóma irányú, érdemi szemorvosi részt kellene vennie. Ezen túl is vannak még kockázati tényezők, amelyek egy része nem befolyásolható, mások azonban igen. Ha például valaki rövidlátó, annak is számolnia kell bizonyos kockázattal, ezért 40 éves kortól mindenkinek érdemes 3 évente érdemi, alapos és nem elkapkodott szemorvosi vizsgálaton részt venni.

Holló professzor szavaiból kiderül, hogy a többféle kezelési lehetőség létezik, ezekről a megfelelően képzett szemorvos dönthet, a beteggel egyeztetve.  Azt azonban tudni kell, hogy a glaukómát meggyógyítani, a már kialakult károsodást megszüntetni nem lehet, csak megállítani, lassítani a további állapotromlást. Ez azonban nagyon fontos, ugyanis a látáshoz kapcsolódó életminőség megőrzése döntő a modern élet minden területén.

A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi linken: