Mim fáj: a szemem, a fejem vagy a fogam?

Mim fáj: a szemem, a fejem vagy a fogam?

Professzor Dr. Holló Gábor Létrehozva: 2024.01.12 Módosítva: 2024.02.12

A fenti kérdés nem tűnik értelmesnek. Az emberek azt gondolják, ha valamely testrészük fáj, azt egyértelműen meg is tudják jelölni. A kérdés azonban a szemben és a szem környékén nem ilyen egyszerű. Erről a problémáról, melynek számos gyakorlati vonatkozása is van, Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával beszélgettünk.

Online Bejelentkezés

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Anatómiai alapok

A szem érző beidegzése alapvetően a háromosztatú agyideg érző idegvégződései és érző rostjai révén valósul meg. Ezek közvetítik a fájdalom- és a diszkomfortérzést a központi idegrendszer felé. Azonban ugyanezen fő ideg érző idegvégződései látják el érző idegvégződésekkel a szem környékén előforduló orrmelléküregeket és a felső fogsor hátsó részét. Noha a beidegzési terület nagy, a beidegzés közös ellátása miatt e három nagy területről származó érző információ egymással kombinálódva, egymást erősítve és nehezen lokalizálva jelenik meg, elsősorban a szemgolyó mélyebb részeit és a szemüreget illető betegségek esetén. Fontos értenünk, hogy míg a szem felszínén jelentkező fájdalom (például idegen test beékelődése a kötőhártyába vagy az átlátszó szaruhártyába vagy a szemfelszín megkarcolása) egyértelműen lokalizálható fájdalmat eredményez, a mélyebb rétegek fájdalma esetén már egyáltalán nem egyértelmű, hogy a panasz honnan ered.

Betegségek, melyek hasonló szem- és szemkörnyéki fájdalmat eredményeznek

A szem- és szemkörnyéki fájdalom eredete, miként az előbb említettük, három fő területről eredhet. Legkevésbé valószínű, de nem kizárható a hátsó felső fogak és a hozzájuk tartozó állkapcsi területek gyulladása, tályogja, esetleg a sérülései következtében kialakuló fájdalom. Ennél sokkal gyakrabban fordul elő a szemészeti panaszt okozó, de nem a szemből eredő, hanem fül-orr-gégészeti betegségek okozta, szemben jelentkező fájdalom. Ezen betegségek leggyakrabban az arcüregből és a homloküregből indulnak ki. Ezek a szemek alatt illetve felett, mindkét oldalon elhelyezkedő természetes csontüregek nyálkahártyával béleltek. Ez a nyálkahártya, hasonlóan az orr nyálkahártyájához, számos betegségben lehet érintett. E betegségek egy része bakteriális, más része vírusos, harmadik része pedig allergiás csoportba sorolható. Mindegyikben közös az, hogy a sterilen vagy fertőzés révén gyulladt nyálkahártya megduzzad, feszül. Ez az orrban a légzés nehezítettségét okozza, de a melléküregekben, azok külső csontos burka miatt a tágulás csak korlátozottan lehetséges. A megnövekedett folyadéktartalmú, feszülő, ödémás nyálkahártya ilyenkor a csontos falhoz nyomódva fájdalmat eredményez, ami gyakran a szemüregbe, esetleg a szemgolyó mögé sugárzik. Ugyanezen betegségcsoportba sorolható a klinikailag jóval nehezebben diagnosztizálható rostacsont gyulladás is. A rostcsont is a melléküregekhez sorolható, azonban a koponyán belül hátrébb helyezkedik el. Krónikus, enyhe gyulladása típusosan a szemüregbe, a szem mögé sugárzó panaszt okoz.

Valódi szemészeti betegségek, melyek mély szem- és szemkörüli fájdalmat eredményeznek

Azon szembetegségek közül, melyek a szemben bizonytalanul lokalizálható, hátra illetve a homlok területére kisugárzóan okoznak fájdalmat, kettő betegségcsoport igényel különös figyelmet. Az első csoport a látóideget is érintő steril gyulladásos betegségek csoportja. Ilyen leggyakrabban a szklerózis multiplex (SM) okozta látóideg-bántalom. Ebben nem pusztán a látóideg károsodik, hanem a szemet mozgató izmok beidegzése is érintett lehet. Így a szemmozgások során a fájdalom fokozódhat, illetve bizonyos szemmozgások esetén az illető az egyik szemén fájdalmat érezhet. Emellett a látás kisebb vagy jelentősebb, lassabb vagy gyorsabb megromlása is egyértelműen a szemészeti ellátás felé tereli a figyelmet. Az másik fontos betegségcsoport a szemnyomás nagyon jelentős megemelkedésével járó betegségek csoportja. Ezek közül is azon zöldhályog (glaukóma) típusok, melyekben a szemnyomás hirtelen emelkedik meg. Noha nem kizárólag a zárt csarnokzugú glaukóma az, ami ilyen panaszokat eredményez, gyakorlati szempontból ennek ismerete fontos a nagyközönség számára. Zárt csarnokzugú glaukóma esetén a csarnokvíz áramlása szenved akadályt. A csarnokvíz, mely a szem belső nyomásáért felelős, a hátulsó szemcsarnokban (a szivárványhártya mögött) termelődik. A pupilla területén keresztül jut az úgynevezett elülső szemcsarnokba, ami a szivárványhártya elülső felszíne és az átlátszó szaruhártya hátsó felszíne közötti terület. A csarnokvíz az elülső csarnokból az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya határán lévő belső szövetén keresztül folyamatosan hagyja el a szemet. Amennyiben ez a terület elzáródik, a szemnyomás hirtelen, nagyon jelentősen, a normális érték két-háromszorosára is emelkedhet. Ez az állapot súlyos panaszokat okoz és kezeletlen esetben akár egy napon belül teljes látásvesztéssel járhat. A zárt csarnokzug mellett kialakuló szemnyomás emelkedés legsürgősebb ellátást igénylő formája az úgynevezett heveny (akut) glaukómás roham. Ebben a csarnokvíz áramlása a pupilla területében szenved akadályt. Ennek az az alapja, hogy a szemgolyó veleszületetten kissé kisebb a normálisnál. Az életkor előrehaladtával a normálisan is növekvő térfogatú szemlencse a szűk helyen már nem fér el, hanem dugót képez a pupilla területében. Ilyenkor a keletkező folyadék folyamatosan termelődik, ám nem tud eljutni az elülső szemcsarnokba. A hátsó szemcsarnokban felhalmozódva a szivárványhártya laza szövetét előretolja, az előretolódott szivárványhártya pedig az imént említett csarnokvíz kivezető utat mechanikailag elzárja a szaruhártya és az ínhártya határán. Mivel a szemnyomás ilyenkor rendkívül megemelkedik, számos szubjektív panasz keletkezik, melyek egyike a nagyon erős, általában egyoldali szem- és homlokfájdalom. Emellett a látás az érintett szemen homályossá, ködössé válik, a kötőhártya alatti nagyobb vénák tágulnak, bennük a vér áramlása lelassul, és a szem vörössé válik. Fényforrásra nézve a fényforrás fehér fénye kört formálva szivárvány színűvé alakul, mivel a nagy nyomás miatt ödémássá váló szaruhártya egyes sejtcsoportjai apró prizmaként viselkedve felbontják a fehér fényt alkotó elemeire. A betegség nagyon súlyos általános közérzetromlással jár. Ha néhány órán belül nem kezelik, a látás súlyosan és visszafordíthatatlanul megromlik a látóideget alkotó idegsejtek magas nyomás miatti pusztulása következtében. Ha viszont az elzáródás előtt, még szemészeti panaszok nélkül a szemorvos észleli a csarnokzug elzáródásának kockázatát, a probléma egyetlen ambuláns lézerkezeléssel véglegesen megelőzhető.

 

A fentiek csupán rövid összefoglalót képeznek a szemre és a szem környékére lokalizálódó fájdalmak eredetét illetően. Gyakorlati szempontból azt lehet mondani, hogy érdemes első orvosi vizsgálatként szemorvoshoz fordulni. Amennyiben a szemorvos korrekt és részletes vizsgálattal a szembetegségeket kizárja, egyben valószínűsítheti a fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegséget, és célzottan küldheti tovább betegét a megfelelő szakemberhez. A fül-orr-gégészeti és neurológiai betegségek (melyek a látás romlását nem okozzák közvetlenül) kisebb sürgősségűek, mint a szemorvos által diagnosztizálandó és ellátandó olyan betegségek, melyek a szemre és a szem környékére lokalizált fájdalmat eredményeznek – mondta Professzor Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája.

Téma szakértői

Orvos válaszol

Tisztelt Dr Úr/Nő! 1 hónapja operáltak szürkehályoggal, az OP alatt semmi nem fájt csak a szemem sarkában nagyon erős húzást éreztema A mütét utáni kontollon voltam 3x is, a látásom éles azzal semmi baj sincs, de ahogy dolgozom vagy csak sétálok, a szemem sarkában egy sötét csikot észlelek és vibrálást./nyugodt állapotban olvasásnál TV nél nem /.ez sajnos nem múlik el.( mütét elött nem volt soha ilyen)Az utolsó kontrollon az operáló Dr. csak annyit mondott, nem új szemet adott nekem csak egy lencsét, és hát nem vagyok már 18 éves..ezzel kell élni,, kérdésem mi lehet ez,, valami ideg és miért teszi??? Előre is köszönöm a választ ....Üdvözlettel Szilágyi Sylvia

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Asszonyom!

Köszönöm levelét.

Az említett panasz üvegtesti vagy lencsetok eredetűnek tűnik leírása szerint. Pontos véleményt alkotni azonban csak vizsgálat során lehet.
Ha kívánja, munkatársaim adnak előjegyzést, és én szívesen megvizsgálom.

Üdvözlettel,

Prof Dr Holló Gábor

Hírek

Rövidlátás lézeres szemműtét után: a fénytörési hiba elmúlt, a szemészeti betegségek megmaradtak

A rövidlátással és a hozzá kapcsolódó szemészeti betegségekkel kapcsolatban már több beszélgetést folytattunk Prof. Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A jelen beszélgetés során egy speciális kérdésről ...

Genetikai alapon kialakuló szerzett szembetegségek

Jelen beszélgetésünk a Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával folytatott kétrészes beszélgetés második része. Az első beszélgetésben a tisztán genetikai eredetű betegségekről szóltunk. A mostani alkalommal a genetikai ...

Mim fáj: a szemem, a fejem vagy a fogam?

A fenti kérdés nem tűnik értelmesnek. Az emberek azt gondolják, ha valamely testrészük fáj, azt egyértelműen meg is tudják jelölni. A kérdés azonban a szemben és a szem környékén nem ilyen egyszerű. Erről a problémáról, melynek számos gyakorlati vonatkozása is van, Professzor Dr. Holló ...

Prima Medica Egészséghálózat