Hasonló nevek, eltérő jelentések: félreértések a szemészeti betegségek tekintetében

Hasonló nevek, eltérő jelentések: félreértések a szemészeti betegségek tekintetében

Professzor Dr. Holló Gábor Létrehozva: 2023.07.21 Módosítva: 2023.07.21

Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával az elmúlt évek beszélgetései során számos szemészeti betegséget, kóros állapotot érintettünk. Ezeket tematikusan csoportosítva mutattuk be, és tárgyaltuk. A fentiek miatt azonban egy gyakorlati szempontból nagyon fontos téma nem került terítékre: a nevek hasonlósága illetve hasonló hangzása miatt kialakuló tévedések kérdése. Bár ez nem orvosi probléma, a betegek vagy a potenciális betegek számára a fogalmak félreértése szorongást, félelmet okozhat. Főként akkor van ez így, ha saját vélelmezett diagnózisukat egy hasonló hangzású, de teljesen más látási kimenetelű betegség elnevezésével tévesztik össze. A leggyakoribb ide vonatkozó tévedések eloszlatását ezen beszélgetésünk során tesszük meg.

Hogyan lehetséges az, hogy az eltérő betegségek hasonló nevet kaptak? 

A szemészet nyelve - szemben a legtöbb orvosi tudományággal - nem latin, hanem ógörög alapú szakmai nyelv. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb szemészeti alapfogalom elnevezése egy közös, viszonylag szűkebb fogalom csoportra nyúlik vissza. Ezért bizonyos szembetegségek elnevezései hasonlóak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hétköznapi használatra általában a magyarra fordított neveket használjuk, melyek szintén hasonlóak egymáshoz. A hasonlóság másik oka az, hogy a hagyományos magyar szemorvosi diagnosztikai elnevezések nem a kórfolyamatra, hanem annak egyszerű, tapasztalható klinikai végeredményére utalnak. A korszerű (és hazánkban csak ritkán alkalmazott) angolszász eredetű megnevezések viszont a betegség kialakulási mechanizmusát tükrözik a névben, így a tévesztés esélyét csökkentik, és a pontos kategorizálást is jobban szolgálják. 

A leggyakrabban összetévesztett szembetegségek 

A szem elülső részén több olyan betegség is előfordul, melynek magyar neve hasonló. Ilyen a szem felszínén kialakuló kötőhártya kettőződés, amit latinul pterygiumnak, magyarul kúszóhártyának neveznek. Ez az elváltozás hazánkban nem túlzottan gyakori, általában az élet nagy részét a szabadban töltő személyeken alakul ki. Nem súlyos betegség, műtéttel könnyen javítható. Neve azonban (kúszóhártya) könnyen összetéveszthető a szürkehályog, illetve a zöldhályog elnevezésekkel. Ez utóbbiak közül a szürkehályog (katarakta) a szemlencse elszürkülését jelenti, ami modern világunkban az élettartam jelentős meghosszabbodása miatt lényegében mindannyiunkat érint idősebb életkorban. Ezt a betegséget szürkehályog műtéttel lehet tökéletesen gyógyítani. A zöldhályog (glaukóma) viszont az ideghártyának egy speciális betegsége. Lényege, hogy az ideghártyában (a retinában) lévő, a fény-információt az agy felé továbbító idegsejtek és azok hosszú nyúlványai (idegrostjai) kórosan gyors ütemben pusztulnak el. Ez a betegség olyan idegsejt károsodást hoz létre, melynek következtében elsősorban a szem látótere, másodsorban, súlyos állapotban, már az éleslátás is visszafordíthatatlan károsodást szenved. A zöldhályog kezelése - szemben a hasonlóan hangzó szürkehályog és kúszóhártya kezelésével - nem műtéti helyreállító kezelés, hanem az idegsejtek károsodási ütemét csökkentő szemcseppes (azaz gyógyszeres) valamint lézeres vagy műtéti beavatkozás. Ezek a kezelések szoros, hosszútávú gondozás, jó beteg-együttműködés és megfelelő szemorvosi ellátás mellett a már kialakult látásromlás további jelentős fokozódását akár az élet végéig képesek meggátolni. A már kialakult károsodást azonban meg nem történté tenni nem lehet. 

Fontos tehát, hogy e betegségeket, ha lehet, inkább orvosi ógörög eredetű nevükön említsük és ezzel megelőzzük, hogy az orvosi kérdésekben kevéssé járatos betegek idős korukban összetévesszék a könnyen kezelhető, megoldható és a súlyos problémát jelentő szembetegségeket. Ellenkező esetben a betegek indokolatlanul retteghetnek súlyos látásromlástól, vagy ellenkezőleg, a könnyű lefolyás téves reményében elhanyagolhatják teendőiket. 

Üvegtest leválás vagy retinaleválás? 

szembetegségek hasonló neveiFontos megemlítenünk, hogy a szemen belüli rétegleválásokkal kapcsolatos fogalmak a kívülállók számára szinte áttekinthetetlenek. Ebben a tekintetben elsősorban két fogalom tisztázandó: az egyik az úgynevezett üvegtest leválás, a másik az ideghártya (retina) leválás. Az üvegtesti leválás az élet előrehaladtának része. A szem középső nagy területe, melyet a tankönyvekben üres térként ábrázolnak a szemlencse mögött, valójában egy bonyolult szerkezetű, átlátszó anyag, amit üvegtestnek nevezünk üvegszerűen átlátszó volta miatt. A háromdimenziós szerkezetű szövet szilárdságot biztosító, hálószerű kollagén rostokat tartalmaz, melyeken nagy folyadékmegkötő képességű hialuronsav molekulák foglalnak helyet. Ezek kötik meg az üvegtest szinte egészét kiadó élettani sóoldatot. Ez az elrendezés biztosítja az üvegtest teljes átlátszóságát. Az öregedés során azonban a kollagén szálacskák felszakadnak, és apró, elszabadult kollagén szálak jelennek meg, melyek az üvegtestben úszva, apró, finom árnyékokat okoznak. Ezek a homályok az üvegtest teljes leválásakor jelentősen megsokasodnak. Az üvegtest külső határa egy különösen erős kollagén réteg, ami az ideghártya belső felszínéhez tapad. Az üvegtesti öregedés során a tapadás egyre csökken, egyes helyeken az ideghártya és az üvegtest határai elválnak egymástól, így a maradék, még összetapadó területekre az üvegtest súlya nagyobb húzást eredményez, mint korábban. Ha kevés helyen marad meg a tapadás, a húzás fény-villogás jellegű érzetet kelt. Ezt általában nemsokára az üvegtest teljes leválása követi. Ekkor e kevés, még tapadó helyeken is elválik az üvegtest határa a retinától, és az egész üvegtest sűrű, gomolygó szálacskák képében elkülönül a korábban általa megkötött folyadéktól. Ez az állapot önmagában nem veszélyes, bár kezdetben nagyon ijesztő lehet. Idővel az elszabadult szálacskák nagy része felszívódik. A látást tehát az üvegtest leválása nem rontja meg. 

Az esetek kis részében azonban a végső üvegtesti leválási folyamat során a retina sérülhet, ami egy másik, hasonló nevű betegség, az ideghártya-vagy retinaleválás kiváltó tényezője lehet. A retinaleválás - szemben az üvegtest leválással - súlyos szembetegség. A retina a körülötte fekvő érhártyától elválik, a két réteg közé az üvegtesti folyadék belép, az elvált retina pedig homályos, sötét függönyszerű látótér kiesést okozva gyors ütemben és súlyosan rontja meg a látást. Kezeletlen esetben az ideghártya leválása biztosan a látás elvesztését eredményezi. Ráadásul az üvegtesti leválással a retina leválás gyakran oki összefüggésben is áll, a fentiek alapján. Éppen ezért nem meglepő, és egyáltalán nem ritka, hogy egyszerű üvegtesti leválás gyanúja vagy diagnózisa esetén a beteg ideghártya leválásra gondol, pánikba esik, és amíg a helyzet nem tisztázódik, életminősége súlyosan romlik. 

További zavaró elnevezésbeli hasonlóságot jelent az érhártya leválása. Ez az a réteg, ami az ideghártyát kívülről körülöleli és táplálja. Bizonyos helyzetekben az érhártya az őt kívülről körülvevő fehér ínhártya belső felszínéről leválhat. Ez általában megfelelő kezeléssel megoldható helyzet, de hasonló tüneteket okozhat, mint a korai ideghártya leválás. Éppen ezért tudnunk kell, hogy az üvegtest leválás, az ideghártya leválás és az érhártya leválás teljesen különböző kórképek, melyeket kellő szakmai hozzáértéssel, korszerű műszerek (OCT, OCT angiográfia, szemészeti ultrahang) alkalmazásával, kellő időráfordítás mellett szemész szakorvosnak kell elkülöníteni és kezelni. 

Végezetül - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája - a legfontosabb, hogy ha kérdésünk merül fel, nem szabad azt az internetre hagyatkozva, önmagunknak megválaszolni, magunkon szembetegséget diagnosztizálni. A helyes teendő az, hogy kérdéseinkkel megfelelő szemész szakorvost keressük föl. Olyan szemorvost, akinek kellő ideje és megfelelő műszerezettsége is megvan arra, hogy az állapotot tisztázza, ellássa, és kellő mélységben felvilágosítást adjon, amivel eloszlatja a felesleges szorongást és a kétségeket. 

  

Téma szakértője

  • Professzor Dr. Holló Gábor

    • szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista
  • Specialitások:
    • glaucoma (zöldhályog) speciális diagnosztika és hosszú távú gondozás
    • szemészeti betegségek vizsgálata, kezelése, gondozása
    • magas vérnyomás okozta szemproblémák
    • diabéteszes és hipertenzív retinopátia

     

    Rendelés típusa: 

    • Személyes, rendelői vizit

Orvos válaszol

Tsiztelt Doktor Úr!
2023 decemberben szemorvos megállapította, hogy üvegtes leválás okozza jobb szememen az úszkáló foltok megjelenéét. Ez azóta is fennáll, fehér térben jobban érzékelem. Mivel egész nap számítógép előtt dolgozom, nagyon kellemetlen és zavaró. Kérdésem, hogy műtéttel lehet-e ezen javítni, ha igen van-e hátránya?
Valamint létezik e erre vitamin vagy szemcsepp amivel javítnai lehetne-e ezen?
Válaszát előre is köszönöm.

Zsuzsa

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Kérdező!


Köszönöm megkeresését.

Az üvegtesti homályok felszívódása több hónapot vesz igénybe, így 1 hónap alatt eltűnésük nem várható. Javaslom, hogy még egy kicsit legyen türelemmel, műtét leírtak alapján biztosan nem indokolt.

Természetesen, ha kívánja, előjegyzés alapján én is szívesen megvizsgálom.


Üdvözlettel,


Prof. Dr. Holló Gábor

Hírek

Genetikai alapon kialakuló szerzett szembetegségek

Jelen beszélgetésünk a Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával folytatott kétrészes beszélgetés második része. Az első beszélgetésben a tisztán genetikai eredetű betegségekről szóltunk. A mostani alkalommal a genetikai ...

Mim fáj: a szemem, a fejem vagy a fogam?

A fenti kérdés nem tűnik értelmesnek. Az emberek azt gondolják, ha valamely testrészük fáj, azt egyértelműen meg is tudják jelölni. A kérdés azonban a szemben és a szem környékén nem ilyen egyszerű. Erről a problémáról, melynek számos gyakorlati vonatkozása is van, Professzor Dr. Holló ...

A gyorsan kialakuló, jelentős látásromlás

Az úgynevezett hirtelen látásromlással már korábbi beszélgetéseink során foglalkoztunk – mondja Professzor Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialista. Azonban a mai alkalommal egy kicsit tágabban közelítjük meg a kérdést. A látás viszonylag gyors ...

Prima Medica Egészséghálózat

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a növekvő légúti megbetegedések száma miatt rendelőinkben újra kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!