A szemnyomás mérés korlátai

A szemnyomás mérés korlátai

Professzor Dr. Holló Gábor Létrehozva: 2022.11.16 Módosítva: 2022.11.16

A szemnyomás mérése a rutin rendelőintézeti szemorvoslás gyakorlatában mindennapos tevékenység. Sajnos az esetek megdöbbentően nagy részében a szemnyomás mérés valamilyen szempontból nem megfelelően kivitelezett, illetve az eredmény értékelése téves. Ezt a problémát több fontos nemzetközi publikációban is elemezte Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. Nem tekinthető megnyugtatónak, hogy a jelenség nem magyar specialitás, hanem az egész világra jellemző. A kérdéskör rutin gyakorlat számára fontos elemeiről beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával.

A szemnyomás és szerepe a zöldhályog kialakulásában és romlásában

Mint számos korábbi beszélgetésünkben részleteztük, a zöldhályog (glaukóma) leggyakoribb formája nem a szemnyomás nagysága miatt alakul ki. A nyitott zugú zöldhályog a látóideg saját belső betegsége, azonban a jelentősen emelkedett szemnyomás az állapotot nagyon erősen rontja. Egyes másodlagos zöldhályog fajták viszont a szélsőségesen magas szemnyomás miatt alakulnak ki. Tudnunk kell, hogy a szemnyomás mérése korántsem olyan objektív mérési folyamat, mint például a vérnyomás mérése.

 A szemnyomást korrekten mérni nem egyszerű, ugyanis számos méréstechnikai nehézséget, a beteg részéről jó együttműködést, valamint az eredmény értelmezése tekintetében szubjektív interpretációs problémát hordoz.

 

A szemnyomás mérésének technikai bizonytalansága

A szemnyomás mérése annak az erőnek a mérése révén történik, mellyel a szem átlátszó szaruhártyáját egy apró területen lelapítjuk. A fizika törvényszerűségei miatt az ehhez standardizált körülmények között szükséges erő jellemzi a szem belső nyomását. A fizika tankönyvtől eltérően azonban a valóság számos mérési zaj-elemet tartalmaz, így az eredmény az alkalmazott mérési módszertől, a szem tulajdonságaitól és egyéb tényezőktől függően zajos (pontatlan) lehet, sőt a valóságtól nagyon jelentősen el is térhet felfelé, magasabb értékek irányába. A szemgolyó rigiditása, azaz a lelapítás elleni ellenállás nagysága egyénenként jelentősen különbözik. Ezt valamelyest, de nem nagy mértékben befolyásolja a szaruhártya vastagsága ép szemeken. A merev szaruhártya esetén a mérés felfelé torzít, kevéssé merev szaruhártya esetén pedig a valóságosnál lényegesen alacsonyabb szemnyomás értéket mérünk. Ha a vizsgált személy a mérés közben a levegőt visszatartja, présel (azaz megnöveli a mellkasban éppen uralkodó nyomást), a mellkasba befolyó vénás vér áramlása megakad. Mivel a szem nyomását meghatározó csarnokvíz elvezetése a fej vénáiba történik, a magas mellkasi nyomás a csarnokvíz időleges torlódását, és ezért magasabb szemnyomást eredményez. Hasonlóképpen felfelé torzítja a mért szemnyomást a mérés során fennálló magasvérnyomás és a pánik állapot is. Ha a szemorvos nem veszi figyelembe a fenti (és más, itt nem részletezett) hatásokat, a magasnak mért, de valójában, nyugalmi körülmények között nem kockázati szemnyomás alapján, tévesen glaukóma ellenes kezelést kezdhet. Tudni kell továbbá, hogy a szemnyomás nem állandó érték. Mindenkinél folyamatos napszaki ingadozást mutat, éppen ezért egyetlen mérés eredménye véleményalkotásra nem alkalmas.

 

A szemnyomással nem lehet a zöldhályogot megállapítani vagy kizárni

szemnyomás mérésKépzeljük el Kovács urat, akit nem ismerünk! Az ismeretlen Kovács úr testsúlya 87 kg. Föltesszük a kérdést: Kovács úrnak vajon fogynia kell-e, avagy nem? A kérdésre a választ mindenki tudja: attól függ, hogy Kovács úr milyen Kovács úr: az alacsony Kovács úr ugyanis nagyon súlyosan elhízott lehet ilyen testsúly mellett, míg egy magas, 2 méteres Kovács úr súlya lényegesen nagyobb is lehetne elhízás nélkül is. Azaz, a nyers, mért érték nem jellemzi a biológiai állapotot. Hasonló a helyzet a szemnyomással is. A szem nyomása önmagában a zöldhályog megállapítására nem alkalmas. Az ingadozás miatt a valóban betegeknek is lehet sokszor a szokásos normális tartományban levő nyomása, míg az egészségeseknek nagyon gyakran van a szokásos, átlagos értéktartomány fölötti szemnyomása. Azaz szemnyomással a zöldhályogot még akkor sem lehetne igazolni, ha a glaukóma betegség kizárólag a szemnyomástól függne. Éppen ezért a mért értékek interpretációt igényelnek!

 

Értelmezési nehézségek

A fentiek alapján a szemnyomás nagysága kevés mérés esetén nem ad érdemi információt. Nyilvánvaló, ha valakinek valósan nagyon magas a szemnyomása, azaz nem mérési műtermék a magas érték, akkor az biztosan nem normális, és beavatkozást igényel. Az ilyen esetek azonban viszonylag ritkák. A súlyos látásromláshoz vezető zöldhályogos esetek nagy részében a szemnyomás nem emelkedik szélsőségesen. A fentiekben részletezett, képzeletbeli Kovács úr példájára visszatérve, ha Kovács úr testsúlya 300 kg, és ez nem téves mérés eredménye, akkor ő biztosan elhízott a testmagasságától függetlenül is. Ilyen Kovács úrból azonban kevés van. A legtöbb elhízott Kovács úr testsúlya nagyjából a normális tartományban van (csak éppen a magas emberek normális tartományában) vagy annál nem szélsőségesen magasabb, így önmagában az érték a személy ismerete nélkül nem jellemző.

Az orvosi véleményalkotást az értékelés szubjektív elemei ma is döntően meghatározzák. Ha valaki képzettsége, pillanatnyi állapota, korábbi tapasztalatai alapján inkább a magas szemnyomásra koncentrál, akkor erősen hajlamos az egészséges személy ingadozó szemnyomásának magas értékeit kiragadni, és azt tévesen zöldhályog diagnózissal kezelési oknak tekinteni. Tudnunk kell, hogy a zöldhályogos betegként kezeltek 50 százaléka még a fejlett világban sem glaukómás beteg! Más orvosok, akik kevéssé hajlamosak betegséget észlelni (mert sietnek, bizonytalanok, nem jól képzettek stb.), akaratlanul is inkább az alacsonyabb értékeket preferálhatják. Így elmulaszthatják a látóidegfő és a látási funkciók részletes vizsgálatát, melyekkel a zöldhályog, illetve annak gyanúja komolyan felvethető. Sajnos sok téves negatív eredmény születik a gyakorlatban. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy ez nem magyar specialitás! Mind Európában, mind Észak-Amerikában ezzel a problémával küzdenek. A fejletlen világra is jellemző ez a probléma, bár ott az adathiány és a minőségbiztosítás hiánya ez miatt nem kerül széles körben publikálásra.

 

Gyakorlati következtetések

szemnyomásmérésA fentiek alapján, ha valakinek kétsége van afelől, hogy tényleg glaukómás-e és indokoltan kezelik-e, avagy nincsen meggyőzve egy rutin szemészeti vizsgálat alapján arról, hogy nincsen-e zöldhályogja, érdemi konzultációra van szüksége. Nem érdemes megvárni a súlyos látásromlás kialakulását, és nem érdemes ugyanazt a vizsgálatot ugyanazon a helyen ismételve várni, hogy az állapot tisztázódjon. Nagyon gyakori hibás gyakorlat az, hogy 3 havonta visszahívják a szemnyomás mérésre a beteget, miközben diagnózis és döntés nem születik. (Sem “felmentő”, azaz egészségesnek nyilvánító döntés, ami lehetővé tenné a szorongásmentes életet, sem pedig a glaukómát megalapozottan kimondó döntés, ami a hatékony kezelés megkezdését tenné lehetővé). Éppen ezért, ha valaki bizonytalan a szemnyomás mérés eredményében és az azon alapuló ellátás megalapozottságában, ne szégyelljen szakértőtől másodvéleményt kérni. Az ilyen bizonytalan helyzetet egyértelműen tisztázni kell - mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

 

Téma szakértői

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Doktornő!

6 éves korom óta hordok szemüveget, most nagyjából -11 dioptriás mindkét szemem. Korábban már mondták orvosok, hogy ilyen rossz szem miatt ne végezzek bizonyos tornagyakorlatokat, pl. fekvőtámasz, súlyemelés, függeszkedés, fejenállás. Azt szeretném kérdezni, hogy ezek valóban nem ajánlottak-e? Illetve ezeken kívül milyen mozgásokat lenne szükséges kerülnöm?

Előre is köszönöm a válaszát.

Üdvözlettel: Nóra

Professzor Dr. Holló Gábor
Professzor Dr. Holló Gábor szemész
Tisztelt Nóra!

Kérdése valós problémát takar. A nagyfokban rövidlátó szem megnyúlt (ezért lesz a fénytörése rövidlátó), és emiatt a retina elvékonyodottá és fokozottan sérülékennyé válik. Erőhatásra gyakrabban és könnyebben szakad ki, mint a nem rövidlátó szem retinája, ami retinaleválást okoz, és ezzel a látást veszélyezteti. Emellett számos más szembetegségre is hajlamosít a nagyfokú rövidlátás. Mínusz 11 dioptria esetén éppen ezért a rázkódással járó tevékenységek (pl. futás, hegyi biciklizés, labdajátékok, szertorna stb.) valamint a fej lógatásával és nagy súly emelésével járó sportok mindenképpen kerülendők. Az egyéb mozgások (nem versenyszinten) azonban nem ellenjavaltak (pl. úszás, kirándulás).

Üdvözlettel,

Prof. Dr. Holló Gábor

Hírek

Anyagcsere betegségek szemészeti hatásai

Az elmúlt években több alkalommal is beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a szervezet egészét érintő betegségek szemészeti hatásairól. A korábbi interjúk során részben érintettük az ...

Felnőttkori szembetegségek, melyeket már gyermekkorban előre lehet látni

Korábbi beszélgetéseink során Prof. Dr. Holló Gábor , a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája számos alkalommal érintette a különböző szemészeti betegségek örökletességét. Általában a betegségek örökletessége sok gén ...

A szemnyomás mérés korlátai

A szemnyomás mérése a rutin rendelőintézeti szemorvoslás gyakorlatában mindennapos tevékenység. Sajnos az esetek megdöbbentően nagy részében a szemnyomás mérés valamilyen szempontból nem megfelelően kivitelezett, illetve az eredmény értékelése téves. Ezt a problémát több fontos ...

Prima Medica Egészséghálózat

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!