A szemfelszín vörössége

Mit jelent a szemfelszín vörössége?

Ha egymás szemére tekintünk, láthatjuk az egészséges szemen szinte fehér, halvány, átlátszó kötőhártyát, az alóla áttűnő fehér ínhártyát és középen az átlátszó szaruhártyát, mely mögött a szivárványhártya (írisz) és a pupilla tűnik elő. A szem belövelltsége, vörössége ezen részek közül a kötőhártyát illetve a kötőhártya alatti ínhártyát érinti. Fontos ennek világossá tétele, hiszen a betegek gyakran úgy fejezik ki panaszukat, hogy „bevérzett a szemem”. Ez a megfogalmazás nagyon zavaró a szemorvos számára, hiszen a szemorvosi gyakorlatban a bevérzést leginkább a szem mélyebb szöveteinek vérrel való elárasztására használjuk. Ilyen állapot például az üvegtestbe törő nagyobb vérzések okozta bevérzés. A szem külső részeinek pirosságát, leginkább a szem belövelltsége illetve a pirosság fogalmakkal célszerű leírni. A látható területeken a vérellátást artériás és vénás felosztásban érdemes tárgyalni. A kötőhártya erei normális esetben olyan kevéssé vérteltek, hogy nem is vesszük észre őket, ha a tükörbe nézünk vagy egymás szemére tekintünk. A mélyebb szövetekben, az ínhártya felszínén más típusú, más helyről eredő erek foglalnak helyet, mint a kötőhártyában. Ezek még kevésbé szembetűnőek hétköznapi megtekintéssel, viszont a kötőhártya ereihez hasonlóan bizonyos gyulladásos vagy vénás pangásos állapotokban láthatóvá válnak. A vérbőségeket tehát a kötőhártya illetve az ínhártya területén levő artériás és vénás típusú vérbőségekre oszthatjuk be.

A kötőhártya vérbőségei

 A kötőhártya vérbősége legtöbbször valamilyen gyulladásos állapot következménye, melyben, mint minden gyulladásos állapotban, elsősorban az artériák válnak vérteltté és kiszélesedetté. A gyulladást okozhatja fertőzés (bakteriális vagy vírusos fertőzés), allergia, mechanikai hatás (erős megdörzsölés). Az elkülönítés szemorvos feladata. Általánosságban kijelenthetjük, hogyha gennyes, sárgás váladék is jelen van, bakteriális fertőzésre kell gondolnunk. A fertőzés eredetű kötőhártya vérbőség egyéni elbírálást, szükség esetén antibiotikum vagy vírusellenes kezelést igényel. A kötőhártya vénáinak tágassága viszont kialakulhat szemcseppek hatására is. Érdemes tudni, hogy a zöldhályog (glaukóma) kezelésében nagyon gyakran alkalmazott úgynevezett prosztaglandin-analóg szemcseppek a vénák tónusát csökkentik, ami enyhe vénás vérbőséget okozhat a kötőhártyán. Vannak olyan cseppek, melyek arra hajlamos személyeknél jelentősebb vénás kötőhártya vérbőséget okoznak, míg mások szinte alig észrevehetőt. Ez a vénás vérbőség nem gyulladásos eredetű, nem igényel kezelést, ám ha zavaró mértékű, akkor a szemcsepp kezelés módosítása vagy SLT lézerkezeléssel történő kiváltása jön szóba. Tehát sem antibiotikum, sem vírusellenes szerek adása ilyenkor nem helyes. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a nem szemorvosi gyakorlatban előfordul, hogy a kötőhártya szemcsepp okozta vénás vérbőségét tévesen fertőzés okozta artériás vérbőségnek gondolják a nem szemész orvosok, és antibiotikumot rendelnek, ami a szemfelszín szárazságát (szárazszeműséget) fokozva rontja a szem közérzetét.

Az ínhártya vérbősége

Az ínhártya vérbősége mindenképpen a szem belső betegségére utal, nem pedig külső fertőződésre. Az ínhártyához tartozó artériák a szemen belüli területek ellátásában is részt vesznek, így a szivárványhártya az érhártya vérellátása kapcsolatban áll. Szivárványhártya gyulladás és érhártya gyulladás esetén az ínhártya artériái is jelentősen kitágulhatnak. Ez enyhébb esetben csak az átlátszó szaruhártya körül körben vagy szektor szerűen jelentkezik. Súlyosabb esetben azonban az egész fehér ínhártya vörös és vérbő szövetté alakul. Ez mindenképpen szemorvosi ellátást igényel, mivel súlyos, a látást közvetlenül veszélyeztető betegséget jelez.

Szárazszeműség és a szemfelszín vérbősége

Végül néhány szót érdemes szólni a leggyakoribb vérbőséget okozó állapotról, ami a szárazszeműség. Idősebb korban valamennyiünk könnytermelése csökken, ezért a szem felszíne folyamatos könnyborítás nélkül marad. Ez enyhe, de a nap folyamán az este felé haladva egyre nagyobb mértékű diszkomfort érzést, irritációt okoz, és a kötőhártya felszínes artériái is kitágulnak. A szárazszeműség tulajdonképpen népbetegség, és a szélsőségesen megnövekedett mértékű számítógép monitor és okostelefon használattal már a fiatal életkori csoportot is eléri. A monitornézés miatti csökkent pislogásszám következtében ugyanis az időegység alatt elpárolgó könny mennyisége az egészséges fiatalkori könnytermelés által biztosított mennyiséget is jóval meghaladja. Ilyen esetben semmiképpen sem szabad antibiotikumos szemcsepp kezelést alkalmazni, mert az az állapotot rontja. Észlelni kell azt, hogy a panaszok a nap folyamán fokozódnak. Estére válnak a legrosszabbá, olyankor a szem nyitvatartása is nehéz, hunyorgós, könnyezős lesz az érintett személy, míg a reggeli, délelőtti órákban a panaszok sokkal kevésbé jelentkeznek. Ilyenkor tehát műkönnycsepp használata indokolt. Ennek megkezdése mindenképpen érdemi szemorvosi vizsgálat után jön csak szóba, hiszen a beteg önmaga nem tudja biztonsággal elkülöníteni a mérsékelt szárazszem szindróma és az egyéb szemfelszíni problémák okozta tüneteket.

Összefoglalva tehát – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája a szemfelszín vörössége komplex problémát jelző összefoglaló fogalom. Nem szabad a szem bevérzéseként interpretálni a szemorvosi vizit egyeztetése során, hiszen az más jellegű, sürgősebb beavatkozást igénylő belső betegségre utal. A többi szembetegséghez képest előnyös, hogy látjuk egymáson a szemfelszínt, így a szem belövelltségét, vérbőségét akár a családtag is láthatja vagy a beteg a tükörbe nézve észlelheti. Emiatt könnyű szemorvosi segítséget kérni már akkor is, amikor az állapot még nem veszélyes, nem klinikailag jelentős. Élni is kell ezzel a lehetőséggel, hiszen a szemfelszín belövelltsége sokféle betegségre utalhat. A szemorvos feladata, hogy világosan kategorizálja az állapotot, és megfelelő kezelést biztosítson.