Nem minden vörös szem pollenallergiás!

A szem vörösségének anatómiai háttere

Általában a szem vörösségén a kötőhártya és a közvetlen alatta lévő szemburok, az ínhártya erezettségét értik. A kötőhártya az a vékony réteg, mely a szemrésben a szemgolyót kívülről fedi és az átlátszó szaruhártya széléig tartóan, a szemhéjakra belülről ráfeküdve, egyfajta kötőhártya zsákként védi a szemet, és biztosítja a megfelelő könnyellátást. Az itt futó kis artériák vérbősége elsősorban aktív gyulladásos állapotra utal, függetlenül annak eredetétől. A szem mélyebb rétegeit (szaruhártya felszínétől egészen a szemgolyó belsejéig terjedően) egy másik artériás rendszer látja el vérrel, melynek vérbősége, azaz gyulladásos érágassága a szemgolyót és a szemgolyó belsejét érintő gyulladásokra enged következtetni. A két rendszer teljesen eltérő, ennek megfelelően a kétféle vörösség teljesen más ellátást igényel. Egy harmadik, a szem vörössége szempontjából gyakorlati jelentőségű rendszer a kötőhártyának és a szemgolyó legkülső rétegének (az ínhártyának) a vénás elvezetése. A szív által kipumpált oxigéndús vért az artériák egyre kisebb artériákra osztódva vezetik el a hajszálerekig, ahol az leadja az oxigént, és felveszi a széndioxidot. A már oxigénben szegény vért a vénák vezetik vissza a szívhez. A kötőhártya vénás rendszere normális esetben szabad szemmel nem látható, hiszen a vénák keskenyek és kevés vénás vért tartalmaznak. Azonban, ha a szemüregben vagy a szemgolyóban a vénás nyomás jelentősen megemelkedik, azaz vénás pangás keletkezik, a vénák kitágulnak, így szabad szemmel is látható szemvörösséget okoznak. Ekkor már jól látható kanyargós lefutásuk, és bennük az artériásnál sötétebb színű vénás vér. A kötőhártya kisebb-nagyobb bevérzései egybefüggő véraláfutásként mutatkoznak, és nincsen semmi közük a jelen beszélgetésben tárgyalt, értágulaton alapuló szemvörösséghez.

A szem vörösségének fő okai

A kötőhártya artériáinak tágulatát bármiféle aktív gyulladással (bakteriális, vírusos fertőzéssel, felszínes sérüléssel, irritációval vagy pollenallergiával) járó heveny és krónikus állapot előidézheti. A bakteriális fertőzések gyakoriak a nyári szabadtéri környezetben, uszodai/nyílt vízi úszás után, vagy ha más szennyezett, poros anyag jut a szembe. A baktériumok okozta gyulladások jellemzően erős váladékozással járnak, a váladék a szempillákat összeragasztja, a szem nehezen nyílik, “csipás” lesz. A vírusos gyulladások ettől eltérően fokozott könnyelválasztással, vagy könnyszerű folyadéktermelődéssel járnak, gennyes, váladékos anyag nem keletkezik. Bármilyen, a szemet érintő vírusos fertőzés hasonló kötőhártya vérbőséget eredményez, így a kötőhártya pirosság okozta kép nem specifikus a kiváltó vírusosra. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a COVID járvány kapcsán is előfordul COVID-os kötőhártya gyulladás, ám ez semmiben nem különbözik a szokásos vírusos szemfelszíni gyulladás megjelenésétől. A pollenallergiás szemvörösség esetén egyenletesebb az érágasság, és a diszkomfort érzés, valamint a könnyezés dominál. A szem mélyebb rétegeit, illetve a szaruhártya legfelső rétegeit is érintő károsodások, sérülések, bakteriális/vírusos fertőzések ún. ciliáris vérbőséget hoznak létre. Ez a korábban már említett, a szemgolyó rétegeit ellátó artériás rendszer értágulatát jelenti. Ellentétben a kötőhártya gyulladás széles területen mutatkozó vérbőségével, a ciliáris vérbőség a szaruhártya és az ínhártya határán, az ínhártyán látszik, lényegében a szaruhártya külső körvonalának megfelelően, vagy szektorszerűen, vagy az egész 360 fokos területen. Ebben az állapotban a kötőhártya távolabbi erei általában nem tágulnak ki, így kötőhártya érágasság a legsúlyosabb esetek kivételével nincs jelen. Ilyen állapot alakulhat ki pl. a szaruhártya felszínes rétegének sérülése (ággal való karcolása) esetén, de hasonló képet okoz a herpes vírus fertőzés aktív fázisa is. A vénás rendszer értágulata leggyakrabban a heveny, zárt zugú glaukóma, jobban ismert nevén akut glaukómás roham részjelensége. Ebben a sürgős szemorvosi ellátást igénylő állapotban a hirtelen megnövekedett szemen belüli nyomás nem engedi meg, hogy a felszínesebb vénák kiürüljenek, ugyanis ezek a szemgolyó vénáihoz vezetik el a vért, ám azokat a vénákat a magas nyomás összenyomja. A tágabb, sötétebb lilás, kanyargós felszíni erek látványa ilyen esetben jelentős szemfájdalommal, a szemkörnyéki csontok (homlok, arc) fájdalmával, a látás gyors romlásával, ködös látással, illetve a fényforrás fényének szivárványszínű eltorzulásával jár együtt. Hasonló felszínes vénás értágulatot eredményezhetnek a szemüregben és a koponyán belül kialakuló vénás elvezetési zavarok is.

Mit tegyünk, ha szem vörösséget tapasztalunk?

A szemvörösség típusának meghatározása nem csak a beteg számára, hanem a háziorvos, a gyermekorvos, esetleg a traumatológus számára is problémát jelenthet. Sok téves döntés született már a szem vörösségének kötőhártya gyulladásként való téves megítélése miatt. A szemvörösség fő típusainak összetévesztése akár vissza nem fordítható következményekkel is járhat. A típusos kötőhártya gyulladás esetén (a kötőhártya kiterjedt érágassága, váladékozása) tisztázni kell, hogy az állapotot megelőzte-e sérülés. Enyhébb esetben a háziorvosi gyakorlatban megfelelő antibiotikum csepp írható, és (ha a javulás hamar bekövetkezik) a kezelés teljes végig vitelével az állapot gyógyítható. Ha azonban az állapotot sérülés előzte meg vagy sérülésre van gyanú (a gyerekek gyakran a büntetéstől való félelmük miatt tagadják a sérüléshez vezető tevékenységet), mindenképp rövid időn belül szemorvosi ellátást indokol. Amennyiben a szem mélyebb rétegeinek ártalmára utaló ciliális érágasságot látunk, vagy az dominál, mindenképp sürgős szemészeti ellátásra van szükség. A vénás pangás megjelenésekor, amennyiben az korábban nem volt jelen és a szem fentebb részletezett panaszaival jár együtt, szintén sürgős szemorvosi ellátás indokolt. Az akut glaukómás roham fel nem ismerése és ellátásának megkésése akár 24-48 órán belül a látás végleges elvesztéséhez vezethet, noha az azonnali szemészeti ellátás és lézer kezelés megőrizhetné a látást - mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.