Tradicionálisan évről évre október jelenti a látás hónapját. Ebben a hónapban számos figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő anyag kerül a médiumokba a látás fontosságáról, a megfelelő szemüvegkorrekcióról, és sajnos kisebb számban a szembetegségek megfelelő felismeréséről és korai, jó minőségű kezelés bevételéről. Ez utóbbi kapcsán ebben az évben is rövid áttekintést adunk a látás hónapjával kapcsolatos szemorvosi kérdésekről. Mint az elmúlt évben, most is Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ zöldhályog specialista, szemész szakorvosával beszélgetünk.
A látási panaszok nem egyenlők a szemüveg megújításának szükségességével
Az emberek legnagyobb része a látásban beálló bárminemű változást egyértelműen a szemüveg szükségessége vagy a szemüvegcsere kérdésével azonosítja. Noha a világban a látásromlást okozó állapotok közül valóban a legelső a nem megfelelően kijavított fénytörési hiba, ennek az az oka, hogy a gyengén fejlett vagy fejletlen országokban a szemüveghez jutás valós nehézséget jelent. A fejlett világban és a fejlett egészségügyi országokban, ahova Magyarország is tartozik, a szemüveg elérése megoldottnak tekinthető, éppen úgy, mint a világszerte második legfontosabb látásromlási ok, a szürkehályog (katarakta) műtéti ellátása. A szürkehályog műtétről korábbi beszélgetéseinkben már szó esett. Nem lehet azonban eléggé sokszor és hangsúlyosan említeni azt, hogy a látás megváltozása nem egyenlő az új szemüveg szükségességével, hanem valamilyen szembetegség korai vagy késői jele. A gyakorlatban ez azért jelentős, mert az emberek döntő többsége a látás megváltozásakor a szemüvegkészítő vállalkozások, üzletek valamelyikében szemüveget kér. A szemüveg el is készül, ám a látás gyakran nem javul vele. Míg az illető korrekt szemészet szemorvosi vizsgálatra jut hetek telhetnek el, és állapota jelentősen súlyosbodhat, romolhat. Amikor pedig a korrekt szemorvosi vizsgálatra végre sor kerül, a kezdetben még megoldható szembetegség esetleg végérvényesen megmaradó, a látást végérvényesen jelentősen megrontó állapottá vált. Érdemes áttekinteni a leggyakoribb olyan szembetegségeket, melyek hazánkban a látás megváltozásával jelentkezhetnek, és melyek esetén az időhúzás súlyos következménnyel jár az egész további élet során.
Zöldhályog (glaukóma)
A glaukóma azon betegségek összefoglaló neve, melyekben a látóideget alkotó idegrostok és a hozzájuk tartozó idegsejtek pusztulnak fokozott mértékben és egy jól meghatározott mintázatot követve. Mivel ezen idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok száma születéskor már végleges, további szaporodásuk, pótlásuk nem lehetséges. Minden elveszített látóideg rost és idegsejt működési, azaz látási károsodáshoz vezethet. Van normális, az életkor fokozódásával párhuzamos látóideg rostveszteség is (ugyanúgy, mint a központi idegrendszer több idegsejtje esetében). Ez a veszteség egy egészséges, mintegy 100 éves személy esetében a veleszületett idegsejt állomány felét is elérheti. A megmaradt 50% azonban a látás hétköznapi igényeit még teljes mértékben kiszolgálja, mivel az érintett idegsejt/idegrost rendszer nagy tartalékkal rendelkező rendszer. A zöldhályog típusairól korábban számos alkalommal beszélgettünk. A legtöbb típus fájdalmatlanul, lényegében panaszmentesen alakul ki. Ha az illető nem jár korrekt, részletes szemorvosi vizsgálatra néhány évente, a betegséget csak akkor fedezheti fel a szemorvos, amikor a látás legfontosabb része, a központi éleslátás területe is károsodik. Glaukóma esetén a látáskárosodás speciális mintázatot követ, ami megfelel az idegsejt-pusztulás mintázatának. Először a széli területeken csökken a látás a látótérben, majd az állapot előrehaladott stádiumában a centrális éleslátás is elvész, azaz amire ránézünk, azt többé már nem látjuk. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a betegség vissza nem fordítható állapot, tehát sikeres kezelés esetén is csak a még meglévő idegsejtmennyiség tartható meg többé-kevésbé az élet során. Nagyon fontos azt is megérteni, hogy a glaukómák legtöbb formája nyitott csarnokzugú glaukóma, ami a látóideg önálló betegsége. A szemnyomás emelkedése csak az esetek felében társul az ilyen zöldhályoghoz, és ilyenkor is csupán rontja az állapotot, gyorsítja a romlást, nem pedig eredendő oka annak. Ennek megfelelően a szemnyomás csökkentése önmagában, megfelelő színvonalú, részletes szemorvosi kontroll, pontosan kitűzött kezelési cél és az ennek érdekében folyamatosan módosított szemnyomás célérték meghatározása nélkül nem segíti megfelelően a látás megtartását. Zöldhályog esetén tehát nagyon fontos a minőségi látótér, optikai koherencia tomográfiás (OCT) és OCT angiográfiás ellenőrzés a beteg egész élete során. A látás hónapjához ez a betegségcsoport úgy kapcsolódik, hogy az éleslátás helyén megjelenő látáshiány leginkább azt a benyomást kelti a betegben, hogy a szemüvege nem jó, hiszen nem lát középre élesen.
Nem minden zöldhályog forma ismerhető föl könnyen, így az optometristák által végzett szemvizsgálat (amit általában, "teljes körű szemvizsgálat" címkével hirdetnek) sokszor nem eredményes a glaukóma korai felismerése tekintetében. Éppen ezért a látás élességének megváltozása esetén mindenképpen részletes, érdemi, kellő idő ráfordítású és kellő műszerezettségű szemorvosi vizsgálat indokolt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az élet második felében megjelenő betegségek esetében (ilyen a zöldhályog is), gyakran nem egyetlen szemészeti elváltozás van jelen, így az ilyen betegek nagyon sokszor szürkehályog műtétre kerülnek, noha a látásélesség romlásnak nem az enyhe szürkehályog az oka. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a korrekt, részletes szemorvosi vizsgálat, ami nem elégszik meg csupán a legszembetűnőbb, életkorhoz kapcsolódó elváltozás észlelésével, elengedhetetlen.
Makula degeneráció
A makula degeneráció az idősebb korosztály és a közepes, valamint nagyfokú rövidlátó betegcsoport életkortól független gyakori betegsége. Lényege, hogy örökletes hajlam és életmódi tényezők alapján az éleslátás területén az ideghártya (retina) elhegesedik. Ilyenkor a retinát kívül körülölelő élhártya felől kóros erek nőnek bele az ideghártyába. Ezek az erek szakadékonyak, vékony falúak, belőlük folyadék és vér lép ki a környező szövetekbe. Ezt követően pedig hegszövet keletkezik, amivel a makula területén a látás lényegében megszűnik. Az előrehaladott makula degenerációs beteg mindent lát a széleken, de semmit nem lát a középső területen, azaz nem ismeri fel a vele beszélgető személyt, nem látja a könyvet, nem tud olvasni, nem tud televíziót nézni. A kezdeti tünetek általában a folyadék kilépés okozta ideghártya elváltozások valamint az első retina vérzések okozta látáshomály képében jelennek meg. Ilyenkor az illető úgy érzi, hogy amire ránéz, azt eltorzultan látja, kissé hasonlóan ahhoz, amit az idősebb nemzedék a Vidámpark Elvarázsolt Kastély részlegében a homorú, domború tükrökbe nézve tapasztalt egykoron. Ha tehát a centrális éleslátás (amivel az általunk vizsgált dolgokat közvetlenül nézzük) torzul, mindenképpen részletes szemorvosi vizsgálat szükséges rövid időn belül, hiszen a néhány hét alatt kialakuló hegesedés a látás megjavítására szolgáló beavatkozásokat már lehetetlenné teszi. Ebben az esetben is hangsúlyosan ki kell jelenteni, hogy a makula degeneráció korai jelei hagyományos szemfenék vizsgálattal általában nem észlelhetőek. Alapvetően fontos a részletes optikai koherencia tomográfiás (OCT) és OCT angiográfiás vizsgálat. A leghatékonyabb kezelés akkor végezhető el, amikor az elváltozások még olyan koraiak, hogy szemtükrözéssel, azaz hagyományos szemfenék vizsgálattal még nem észlelhetők. A szemfenéki képet zavarhatja az időskori szőkehályog, így a szemorvos általi egyszerű megtekintéses szemfenék vizsgálattal a kezdeti tünetek nehezen észlelhetők. Ki kell hangsúlyozni, hogy azok, akiknek a közvetlen vérrokonai között nedves típusú makula degeneráció előfordult és akik magas vérnyomásosok, dohányosok, fokozott kockázatnak vannak kitéve. Így tehát az ő esetükben a legkorábbi látásváltozás is szemorvosi vizsgálatot és nem új szemüveg felírását kell, hogy jelentsen.
A cukorbetegség okozta látásromlás
Ha valaki legalább tíz éve cukorbeteg, szinte mindig szemfenéki eltérései is kialakulnak. Korai stádiumban ezek a problémák jól kezelhetőek, akár inzulinfüggő, akár nem inzulinfüggő a cukorbetegség, és jellemzően csupán rendszeres szemorvosi vizsgálatot igényelnek. Magyarországon sajnos sok nem megfelelően gondozott cukorbeteg van, különösen azok között, akik nem inzulinfüggőek. Sokan nem tartják be a diétát, és nem ellenőrzik rendszeresen a vércukor és hemoglobin A1 szintjüket, ráadásul elhanyagolják a szemészeti vizsgálatot is, tehát rosszul gondozottak. Ez nagyon súlyos következményekhez vezethet. A súlyos következmények a retina területén az erekből történő folyadékkilépés, a vérzések kialakulása és nagyobb, az üvegtestbe illetve a retina elé tóduló vérzések megjelenése, a látóideg idegbántalma, valamint a makula degenerációnál leírthoz hasonló módon kialakuló, de az egész ideghártyán megjelenő élő-újdonképződés kialakulása. Ha egy cukorbeteg tudja magáról, hogy nem igazán tartja a diétát, nem kontrollált a tartós vércukorszintet jellemző hemoglobin A1 C értéke, nem jár szemorvosi gondozásra és az éleslátás területében homályok, torzulások jelentkeznek, mindenképpen sürgősen részletes szemorvosi vizsgálatra kell jelentkeznie. Nem szabad várni, nem kell arra gondolni, hogy eddig is minden gondozás és odafigyelés nélkül tíz-tizenöt éven át jó volt a látás, tehát ezután is így lesz. Ez a remény hiú remény. A látás a cukorbetegek ideghártya szövődményeinek megjelenése után kezelésmentesen már nem lesz megtartható hosszú időn át.
A fentiek alapján, mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ zöldhályog specialistája, szemész szakorvosa, a látás hónapját ki kell használni arra, hogy saját látásunk megfelelő ellenőrzését elvégezzük. A szemüveg elkészíttetése, amikor annak helye van, nagyon fontos és támogatandó, de nem helyettesíti a szembetegség szakorvosi felismerését és ellátását. Így tehát mindenkinek, aki középkorú vagy idősebb, és nem járt még szemorvosnál, azt lehet javasolni, hogy, az a látás hónapja kapcsán keressen fel szemorvost, illetve válasszon a rendelkezésre állók közül minőségi szolgáltatást nyújtó ellátást.
Rendelés típusa:
Professzor Dr. Holló Gáborral , a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával több alkalommal is beszélgettünk már a szem felszínén látható vérbőségről, vérteltségről. A mostani alkalommal egy kétrészes beszélgetés első részeként ...
A gyermekek látásának rendszeres ellenőrzése nem csupán az iskolakezdéshez köthető feladat, hanem egész évben kiemelt figyelmet érdemel – hangsúlyozta Professzor Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, glaucoma specialista a Petőfi Rádiónak adott interjújában. A professzor, aki egyben a ...
Professzor Dr. Holló Gábor , a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája számos alkalommal adott interjút nekünk a szemészeti funkcionális vizsgálatokról, melyek közé a látótér vizsgálata is tartozik. A látótér alapesetben az egy szemmel belátott terület síkbeli ...