Hogyan előzhetjük meg a látásromlást?
A látás egészségének megőrzése minden ember számára döntő jelentőségű kérdés. Sokan csak akkor szembesülnek értékével, miatt megromlik, esetleg elveszik a látásuk. Prof. Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Prima Medica Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája a Petőfi Rádió Élet. Stílus című magazinjában hívta fel a figyelmet a témára.
A jó látás annyit jelent, hogy nincs szükségünk szemüvegre?
Általában nincs benne a köztudatban, hogy a jó látás nem azonos a jó közeli- vagy távoli látásélességgel. Természetesen a jó látás ezeket a kategóriákat is tartalmazza, ám nagyon komplex folyamat, ami számos élettani, kórélettani funkciót együttesen foglal magában. Tehát nem csak az optikai kérdésekről van szó, hanem azon alapvető, a jó életminőséget biztosító szemészeti kérdésekről, amelyekről tudnia kell a betegeknek, részben a megelőzés, részben az időben megkezdett kezelés érdekében. E téren sajnos nem vagyunk elég egészségtudatosak, hiszen a vakság vezető okai hosszú évek óta változatlanok világszerte.
Milyen betegségek fenyegetik a látásunkat?
A magyar lakosságban – ahol szerencsére ritkák a látást fenyegető fertőző betegségek – a glaukóma (zöldhályog), a katarakta (szürkehályog), a makuladegeneráció és a rövidlátás a leggyakoribb. Ezen kívül jelentős számban vannak jelen a cukorbetegség szövődményei közé tartozó szemfenéki eltérések is.
Glaukóma
A glaukóma egy betegségcsoport. Az ide tartozó betegségformák a közös része, hogy a látóidegben futó idegrostok és a hozzájuk tartozó idegsejtek fokozott ütemben pusztulnak el. A pusztulás lassan, természetes módon is zajlik az egészséges szemben, így közel 50%-ot elvesztünk a velünk született idegsejtekből kb. 100 év alatt. Ez azonban még nem okoz érdemi látásváltozást, mert sokkal több ilyen idegrostunk és idegsejtünk van, mint amennyi a normális látást biztosítja. Glaukómában azonban (glaukóma formától függő sebességgel) az idegrostok vesztesége jelentősen felgyorsul. Emiatt néhány év alatt vissza nem fordítható látáskárosodás, vakság alakulhat ki, ha a betegséget nem fedezik fel, és kezelését nem kezdik meg időben. Glaukóma gyakrabban alakul ki idősebb korban, mint fiatalokon, és legtöbb formájában lassan, fokozatosan károsítja a látást. Jó hír, hogy éppen ezért megfelelő egészségtudatosság mellett mód van az időbeni észlelésre és a kezelésre. A glaukóma neurodegeneratív betegség, ám a legtöbb közismert neurodegeneratív betegséggel ellentétben jól kezelhető, ha időben felismerik és valóban körültekintően kezelik.
Szürkehályog
A szürkehályog a szemlencse életkorral fokozódó átlátszóság-csökkenése. Természetes folyamat, ám idővel akadályozhatja a látást. A betegséget kizárólag szürkehályog műtéttel lehet megszüntetni, aminek dióhéjban az a lényege, hogy ambuláns műtétben megnyitják a szemgolyót, és a szemlencse tokjának elülső részét, valamint a belül lévő anyagot eltávolítják. Helyébe egy átlátszó, műanyag szemlencsét ültetnek. Korábban a műanyag szemlencsék egy bizonyos távolságra biztosítottak éles látást. Ma azonban már többfókuszú műlencsék is elérhetők, melyek közelebbi és távolabbi látásélességet is biztosíthatnak, a szembe érkező fénymennyiség csökkenése árán. Ez a kényelem azonban a látás minőségének csökkenését is okozhatja, ha a szem nem egészséges. Ha valakinél az idősebb korban gyakori, egyéb szembetegségek is fennállnak (például glaukóma vagy makula degeneráció), akkor a többfókuszú műlencse nem nyújtja feltétlenül a várt eredményt, még jól sikerült műtét esetén sem. Vagyis csak olyan műlencsét érdemes elfogadni, ami az adott páciens számára hasznos. A jó választás érdekében nagyon ajánlott megbízható szemorvossal konzultálni, akit ebben a kérdésben nem üzleti szempontok vezetnek.
Makuladegeneráció
Ez egy degeneratív (tönkremenéses) folyamat az éleslátás helyén, a retinában. Ezen a területen az oxidatív stressz miatt kóros erek képződhetnek. Ezek fala nem normális, emiatt vérzés, folyadékkilépés keletkezhet, ami súlyosan eltorzíthatja a centrális éleslátást. Később ez a terület elhegedesik, ami gyakorlatilag megszünteti a központi éleslátást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a beteg éppen azt a területet nem látja, amire ránéz. Sajnos ez már visszafordíthatatlan állapot. Azonban a kialakulása viszonylag lassú. Mivel ismerjük a hajlamosító tényezőket (például örökletesség, dohányzás, nem megfelelően kezelt magas vérnyomás), a betegség már korai állapotban felismerhető, ha valaki időszakos szűréseken részt vesz. A korai makuladegeneráció formák életmódi- és gyógyszeres kezeléssel elég jól kezelhetők, a késői formák a látás torzulás kialakulásakor, tehát a korai panaszok megjelenésekor a szembe jutatott érújdonképződést gátló injekciókkal kezelhetők. Ezért is nagyon fontos, hogy tudjunk erről a betegségről és jeleiről, és hogy ne akkor forduljunk orvoshoz, amikor az egyik szemen már nincs központi éleslátás. A megfelelő, rendszeres és minőségi szemorvosi, esetleg specialista által vezetett vizsgálat a kulcsa annak, hogy a látás és a jó életminőség magas életkorig megőrizhető legyen.
Hogyan befolyásolja a látás egészét a rövidlátás?
A rövidlátás alapesetben a szemgolyó kóros megnyúlásából ered. Ha tehát olyan szemüveget vagy kontaktlencsét tesznek a szem elé, ami a fény útját is megnyújtja a szemen belül, optikai értelemben rendezhető a rövidlátás. A szemgolyó tengelyhosszának megnyúlása miatt azonban a szemüveg viselésével nem tűnnek el a szöveti károsodások, a fokozott oxidatív stressz az ideghártyán, a fokozott hajlam a retina szakadásos leválására, a glaukómára és a makula degeneráció rövidlátásos formájára. Vagyis lényegében 3 dioptria feletti rövidlátás esetén rendszeres ellenőrzést igényel a szem, és nem csak optikai szempontból. A rövidlátás szemészeti szövődményeit csakis szemorvos képes korán felismerni és így megelőzni az esetleges látásvesztést.
Összegezve az elhangzottakat, Holló professzor hangsúlyozta, hogy ha valaki szemészeti szempontból egészségesnek tudja magát, és látási panasza nincsen, akkor 40 éves kor felett 2-3 évente ajánlott egy érdemi szemorvosi vizsgálat általános szűrő jelleggel. Ha pedig valakinek ismert kockázati tényezője van (például rövidlátás, magas vérnyomás, cukorbetegség, glaukóma vagy makula degeneráció a vérrokonok között), akkor sűrűbben (évente) szükséges megfelelő minőségű szemészeti vizsgálaton szükséges részt venni a látás megőrzése érdekében.
Az interjú itt hallgatható meg:
Forrás: Szemészeti Központ – Prima Medica (www.szemeszetikozpont.hu)
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés szemorvosi vizsgálatra
Téma szakértői
Orvos válaszol
6 éves korom óta hordok szemüveget, most nagyjából -11 dioptriás mindkét szemem. Korábban már mondták orvosok, hogy ilyen rossz szem miatt ne végezzek bizonyos tornagyakorlatokat, pl. fekvőtámasz, súlyemelés, függeszkedés, fejenállás. Azt szeretném kérdezni, hogy ezek valóban nem ajánlottak-e? Illetve ezeken kívül milyen mozgásokat lenne szükséges kerülnöm?
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel: Nóra
Kérdése valós problémát takar. A nagyfokban rövidlátó szem megnyúlt (ezért lesz a fénytörése rövidlátó), és emiatt a retina elvékonyodottá és fokozottan sérülékennyé válik. Erőhatásra gyakrabban és könnyebben szakad ki, mint a nem rövidlátó szem retinája, ami retinaleválást okoz, és ezzel a látást veszélyezteti. Emellett számos más szembetegségre is hajlamosít a nagyfokú rövidlátás. Mínusz 11 dioptria esetén éppen ezért a rázkódással járó tevékenységek (pl. futás, hegyi biciklizés, labdajátékok, szertorna stb.) valamint a fej lógatásával és nagy súly emelésével járó sportok mindenképpen kerülendők. Az egyéb mozgások (nem versenyszinten) azonban nem ellenjavaltak (pl. úszás, kirándulás).
Üdvözlettel,
Prof. Dr. Holló Gábor
