A demenciával kapcsolatban sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon érintheti-e a látást. Van-e kapcsolat a látást veszélyeztető betegségek és a látás közt? Prof. Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ – Prima Medica glaukóma specialistája válaszolt ezekre a fontos kérdésekre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat podcastjában.
A hétköznapi beszédben demenciaként szokás emlegetni a bármilyen eredetű, az agyi kognitív funkciókat negatívan befolyásoló, azokat jelentősen csökkentő folyamatokat. Meg kell érteni azt, hogy az érintett funkciónak eredetileg meg kell lennie és a csökkenésnek viszonylag lassúnak kell lennie – konyhanyelven, de praktikusan ezt tekintjük demenciának.
Azt is látni kell, hogy bár a neurológusok elmondják, hogy mely területek károsodnak például az Alzheimer-kór miatt, ám a rendkívül bonyolult kapcsolatok okán az egyes, demenciát okozó neurodegeneratív folyamatok nem csak egy-egy izolált agyterületet érintenek. Kétségtelen, hogy a veszteség az adott területen a legnagyobb mértékű, de szép lassan kiterjedhet a többi funkcióra is.
Mivel a látás az ideghártya és az látóideg szempontjából a központi idegrendszerhez, az agyhoz tartozó funkció, az összes demenciához vezető kórkép érinti ezeket a területeket is kisebb vagy nagyobb jelentőséggel. Ugyanakkor bizonyos szemészeti betegségek előre jelezhetnek a későbbiekben a kognitív funciókat érintő neurodegeneratív betegségeket is.
Nem konkrétan a demencia hat a látásra, de az ezzel kapcsolatos eltérések kiterjedhetnek a látóidegre és az ideghártyára. Praktikusan úgy lehet ezt megközelíteni, hogy ha van egy demenciában szenvedő hozzátartozónk a betegség korai stádiumában, azt észleljük, hogy a mindennapi élete egyre nagyobb akadályokkal van tele. Ilyenkor el lehet menni háziorvoshoz, neurológushoz, pszichiáterhez vagy ha úgy gondoljuk, hogy például az elesések a látás miatt következnek be, akkor szemorvoshoz. Ezt a két megközelítést azonban együttesen kellene alkalmazni, hiszen amikor az agyban károsodnak a kognitív funkciókat szabályozó területek, akkor a szemben is lehet vagy azzal összefüggő, vagy attól független eltérés, ami idősebb korban gyakori. A problémák ugyanis összeadódva sokkal súlyosabb helyzetet hozhatnak létre. Tehát ha a kezdődő demencia mellé glaukóma vagy makula degeneráció is társul, akkor ez mind hozzájárul a látás csökkenéséhez. Ezért kell együtt kezelni az adott pácienst a neurológusnak és a szemorvosnak.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a demencia egy egyre romló állapot, amelynél döntést kell hozni arról, hogy idősebb, egyre rosszabb állapotú személy hogyan legyen ellátva glaukóma vagy makula degeneráció esetén, hogy a kezelés ne súlyosbítsa a demens állapotot.
A legelső a magasvérnyomás betegség, amelyet akkor is így hívunk, ha a gyógyszeres kezelés hatására a vérnyomás optimális szinten van tartva. Ha viszont nem kezeljük, ez a betegség komoly kockázatokkal járhat. Legnagyobb veszélye a szélsőséges vérnyomás kiugrásoknál a stroke, a krónikus, mérsékelten magas vérnyomás esetében pedig hosszútávon a hajszálerek károsodása, elzáródása. Ez mindenütt megtörténik a szervezetben, de a legérzékenyebb ebből a szempontból a szív és az agy. Az agy rendkívül oxigénigényesen működik, az oxigént pedig a hajszálerek viszik el a sejtekhez. Ha pedig ezek a kiserek beszűkülnek, elzáródnak, akkor egyre több, kisebb-nagyobb terület marad oxigén nélkül. A demenciák legnagyobb része a nem megfelelően kezelt krónikus magas vérnyomás talaján alakul ki. Azonban ez egy teljes mértékben megelőzhető betegségcsoport lenne a vérnyomás korrekt beállításával! Az érelváltozást viszont a szemfenék minőségi vizsgálatával lehet megállapítani, a hajszálelzáródást pedig OCT angiográfiás vizsgálattal feltérképezni.
A modern, jó minőségű szemfenékvizsgálat esszenciális az egészségtudatos páciens életében évente egyszer, rizikófaktorok esetén ennél sűrűbben. Ha a vérnyomás korrekten, folyamatos kezelés alatt van és az életmód is megfelelő, akkor a keringési eredetű, azaz vaszkuláris demencia nem fog kialakulni.
Ha felmerül, hogy a beteg valami miatt nem tudja megfelelően ellátni a napi feladatait, korántsem biztos, hogy kizárólag demencia állhat a háttérben. A tájékozódási zavarok, elesések oka lehet például az is, hogy az idősebb beteg glaukóma miatt elveszítette a látóterének jelentős részét. Az is előfordulhat, hogy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás miatt az ideghártyában kisebb érelzáródások vannak, így az nem tudja teljesen ellátni a feladatát. A szemorvosnak tehát értékelnie kell azt, hogy a betegnek mire van szüksége. Lehet, hogy a demenciában szenvedő beteg jelentősen nyer például egy szürkehályog műtéttel, mert jobban ki tudja használni a maradék funkcióit. Ugyanez igaz a zöldhályog kezelésére.
Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a demens személy tekintetében az etikai szempontokat is figyelembe kell venni. A multifokális szemlencse beültetést például nagyon meg kell gondolni ilyen esetben, mert demencia esetén hosszú távon ronthatja a kognitív működőképességet. (Ez nem a lencse minősége miatt van, hanem a nem megfelelően kiválasztott beteg személyén múlik.)
Az alap szemorvosi vizsgálat mindenkinél elvégezhető. A kérdés a részletesebb vizsgálatoknál merül fel. A bonyolult látásvizsgálatoknál el kell dönteni, hogy mi az a funkciócsökkenés, amit a szem, és mi az, amit a demenciával élő személy agya okoz. A kevésbé jól kooperáló betegnél például egy látóidegrost mérés nehezebben kivitelezhető, ha nem tud tartósan ránézni a fixációs fénypontra. Ilyen körülmények közt nem feltétlenül lehet minőségi értékelést végezni. Vagyis azt el tudjuk dönteni, hogy az illető beteg-e vagy sem, de annak mértékét nem tudjuk megítélni. Továbbá a demens beteg vizsgálatához hosszabb idő szükséges, a vizsgálatot erősen vezetni kell. Ráadásul ismerni kell annyira a társszakmákat, hogy ha gyanúnk van ide vonatkozó más betegségre, akkor annak irányában is vizsgálódni, kérdezni kell.
A legjobb tanács a demens betegek hozzátartozóinak tehát, hogy mindig komplexen kezeljék a helyzetet. A demenciát a neurológus, pszichiáter, magas vérnyomás esetén a kardiológus bevonásával kell menedzselni, és félévenként korrekt szemorvosi vizsgálattal kell azt kiegészíteni.
A beszélgetés itt hallgatható meg:
https://www.youtube.com/watch?v=DdDG649HYIA
Forrás: Szemészeti Központ – Prima Medica (www.szemeszetikozpont.hu)
Rendelés típusa:
A látás egészségének megőrzése minden ember számára döntő jelentőségű kérdés. Sokan csak akkor szembesülnek értékével, miatt megromlik, esetleg elveszik a látásuk. Prof. Dr. Holló Gábor , a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Prima Medica Szemészeti Központ vezetője, ...
A demenciával kapcsolatban sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon érintheti-e a látást. Van-e kapcsolat a látást veszélyeztető betegségek és a látás közt? Prof. Dr. Holló Gábor , a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ – Prima Medica glaukóma specialistája ...
Professzor Dr. Holló Gábor , a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája a Jazzy Rádiónak októberben adott átfogó interjút a szem egészségéről, a leggyakoribb szembetegségekről, a korai felismerés és kezelés jelentőségéről.