A szem felépítése

A szem felépítése

A szemgolyó a szemüregben helyezkedik el. A szem külső felszínén, az ínhártyán eredő szemmozgató izmok csontokhoz tapadnak. Az ínhártya elölről a szaruhártyában folytatódik, melyet a könnymirigyek védenek – elsősorban a kiszáradástól, de immunológiai szempontból is fontos szerepet tölt be a könnymirigy. 

A külső réteg alatt helyezkedik el az érhártya, melynek feladata a szövetek részére biztosítani a tápanyag és oxigén ellátást. Az érhártya a szaruhártya mögött elhelyezkedő szivárványhártyában és a sugártestben folytatódik. A szivárványhártyában erek, idegek, festékanyagok, illetve simaizomzat is megtalálható. A szivárványhártya öleli körbe a pupillát, melynek mérete szabályozza a retinára jutó fény mennyiségét. A pupilla szűkítését a szivárványhártyában körkörösen elhelyezkedő, míg tágítását hosszanti irányban lefutó simaizmok végzik.

Az érhártya elülső része nem csak a szivárványhártyában folytatódik, hanem a sugártestben is. A sugártest egy kötőszövetből és simaizomzatból álló képződmény, mely felelős az elülső és hátsó szemcsarnokokat kitöltő csarnokvíz termeléséért, illetve a lencsefüggesztő rostokon keresztül mozgatja a szemlencsét.

A szemgolyó belső rétege az ideghártya, mely tartalmazza a fényérzékeny idegsejteket. Az idegsejteknek itt két csoportja található meg, ezek a csapok és a pálcikák. A csapok felelősek a színlátásért. Ezeknek az idegsejteknek az ingerküszöbjük magasabb, 5-7 foton kell az ingerület kiváltásához. Az érzékenyebb, alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkező pálcikák már 1 foton hatására is ingerületbe jönnek és ők felelősek a fény érzékeléséért. A csapok és a pálcikák elhelyezkedése nem egyenletes az ideghártyában. Az éles látás helyén, a sárgafolt közepén csak csapok találhatóak, ettől távolodva csökken a csapok és nő a pálcikák aránya.